A Nobel-díjas kutatónő által alapított JATE-Díjat mostantól a szegedi egyetem oktató-kutatói és hallgatói is elnyerhetik kiemelkedő eredményeikért.
Április 16-án díszünnepséggel köszöntötte a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatóját, az első magyar Nobel-díjas kutatónőt, Karikó Katalint – írta meg az egyetem közleményében.
Karikó az ünnepségen fényképekkel kísért előadásban mesélt a stockholmi Nobel-héten gyűjtött élményeiből és bemutatta a közönségnek a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díját.
Bejelentette, hogy a Nobel-érme hiteles nemesfém-másolatát alma materének adományozza egy, az Egyetem Nobel-díjasainak életét bemutató kiállításra. Emellett pedig a Nobel-díja pénzjutalmából megalapítja az egyetemen a „JATE-Díjat”.
A díjjal az SZTE kiválóságát ismeri el azzal, hogy a díjat minden évben egy-egy, a legkiemelkedőbb eredményt elérő oktató-kutató és egyetemi hallgató nyerheti el.
Az egyetem az esemény zárását követően megnyitotta a Karikó Katalin életútját bemutató kiállítást, amin a Nobel-díja mellett a pályáját meghatározó érdekes dokumentumokat, tárgyakat, valamint több, korábban átvett külföldi kitüntetését, műtárgyakat és sajtófotókat is meg lehet tekinteni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
