Nobel-díja pénzjutalmából alapította meg Karikó Katalin a szegedi egyetem új díját

A Nobel-díjas kutatónő által alapított JATE-Díjat mostantól a szegedi egyetem oktató-kutatói és hallgatói is elnyerhetik kiemelkedő eredményeikért.

Április 16-án díszünnepséggel köszöntötte a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatóját, az első magyar Nobel-díjas kutatónőt, Karikó Katalint – írta meg az egyetem közleményében.

Karikó az ünnepségen fényképekkel kísért előadásban mesélt a stockholmi Nobel-héten gyűjtött élményeiből és bemutatta a közönségnek a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díját.

Bejelentette, hogy a Nobel-érme hiteles nemesfém-másolatát alma materének adományozza egy, az Egyetem Nobel-díjasainak életét bemutató kiállításra. Emellett pedig a Nobel-díja pénzjutalmából megalapítja az egyetemen a „JATE-Díjat”.

A díjjal az SZTE kiválóságát ismeri el azzal, hogy a díjat minden évben egy-egy, a legkiemelkedőbb eredményt elérő oktató-kutató és egyetemi hallgató nyerheti el.

Az egyetem az esemény zárását követően megnyitotta a Karikó Katalin életútját bemutató kiállítást, amin a Nobel-díja mellett a pályáját meghatározó érdekes dokumentumokat, tárgyakat, valamint több, korábban átvett külföldi kitüntetését, műtárgyakat és sajtófotókat is meg lehet tekinteni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.