Hatalmas képen köszön vissza Karikó Katalin a Semmelweis Egyetem újonnan átadott tantermében

Munkássága tiszteletére az egyetem egy tantermet nevezett el a Nobel-díjas kutatóról.

Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus nevét viseli mostantól a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének felújított szemináriumi terme – tájékoztat róla az egyetem.

"A Nobel-díjas kutató gyógyszerfejlesztésre is kiható munkássága előtt tiszteleg a Semmelweis Egyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézete azzal, hogy dr. Karikó Katalinról nevezte el egyik tantermét, emellett a tudós sikeres életpályáját is követendő példaként állítja ezzel a gesztussal az intézmény az egyetemi hallgatók elé"

- írja a Semmelweis Egyetem, ami már több kutatási projektben is részt vett Karikó munkacsoportjábal. 2022-ben pedig a Semmelweis Budapest Award-dal is kitüntették a kutatónőt.

Az intézmény Nagyváradi téri Elméleti Tömbjében lévő tanterem átadására április 10-én került sor, amin jelen volt dr. Karikó Katalin is. A felújított terem egyik falára a fotója mellett egy idézet is felkerült tőle, ami a kutatásra és a hivatástudatra ösztönözi a hallgatókat:

"A kutatás küldetés, olyan hivatás, amely inspirálja a kutatót: minden egyes nap alig várja, hogy bemenjen a munkahelyére, hogy állandóan azon gondolkodjon, mivel lehetne még jobb, még eredményesebb a munkája, és a végén valami olyasmire kapjon választ, amivel az embereken segíthet."

Az egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója az átadón elmondta, hogy Dr. Karikó Katalin felfedezése a gyógyszerkutatás új dimenzióját nyitotta meg, ezért rendkívül felemelő, hogy mostantól az első magyar női Nobel-díjasról elnevezett szemináriumi teremben taníthatják a fiatal orvosokat és kutatókat.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.