Friss felmérés: ennyi pénzből élnek meg havonta átlagosan a fiatalok

A 18-29 éves fiatalok közel 40 százaléka többé-kevésbé elégedett az életével, amit egyértelműen befolyásol az anyagi helyzetük.

A K&H Bank ifjúsági indexe szerint a fiatalok 71 százaléka látja úgy, hogy az élete a közeljövőben többé-kevésbé pozitívan változhat. A nők és az inaktívak optimistábbak: ebben a két csoportban 79, illetve 90 százalék ez az arány. A magyar fiatalok hangulatát tükröző indexe az elmúlt két évben alig változott, 11 pont körül volt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az évtized elején azonban még elérte a 20 pontot -  írja az MTI.

Négy csoportba sorolhatók a magyar fiatalok a jelenlegi helyzetük és jövőjük megítélése szempontjából:

  • 35 százalékuk elégedett a mostani helyzetével, és úgy érzi, hogy nem lesz rosszabb,

  • 40 százalékuk most még nem mondja magát elégedettnek, de javulásra számít,

  • 22 százalékuk - bár jelenleg elégedetlen, ám úgy véli, pozitív változást hoz a jövő,

  • 3 százalékuk szerint pedig a jelenlegi helyzetük a jövőben még tovább romolhat.

A felmérésből kiderült, hogy a fiatalok elégedettségét egyértelműen befolyásolja az anyagi helyzetük is. A válaszadók jövedelme átlagosan 193 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik az előző negyedéves eredménnyel. A fiatalok mediánjövedelme (vagyis az a jövedelem, aminél a válaszadók fele többet, a másik fele kevesebbet keresett) 169 ezer forint volt. Ez 11 ezer forinttal magasabb, mint az előző negyedévi összeg.

A megkérdezett fiatalok tizedének nincs semmilyen jövedelme. 26 százalékuk pedig 100 ezer forint alatti összegből gazdálkodik havonta. Havi 100-249 ezer forint közötti jövedelemre tesz szert a válaszolók 28 százaléka. További 32 százaléka a fiataloknak 250-500 ezer forintból él havonta, 4 százalékuk pedig félmillió forintnál magasabb jövedelemről számolt be.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.