Friss felmérés: ennyi pénzből élnek meg havonta átlagosan a fiatalok

A 18-29 éves fiatalok közel 40 százaléka többé-kevésbé elégedett az életével, amit egyértelműen befolyásol az anyagi helyzetük.

A K&H Bank ifjúsági indexe szerint a fiatalok 71 százaléka látja úgy, hogy az élete a közeljövőben többé-kevésbé pozitívan változhat. A nők és az inaktívak optimistábbak: ebben a két csoportban 79, illetve 90 százalék ez az arány. A magyar fiatalok hangulatát tükröző indexe az elmúlt két évben alig változott, 11 pont körül volt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az évtized elején azonban még elérte a 20 pontot -  írja az MTI.

Négy csoportba sorolhatók a magyar fiatalok a jelenlegi helyzetük és jövőjük megítélése szempontjából:

  • 35 százalékuk elégedett a mostani helyzetével, és úgy érzi, hogy nem lesz rosszabb,

  • 40 százalékuk most még nem mondja magát elégedettnek, de javulásra számít,

  • 22 százalékuk - bár jelenleg elégedetlen, ám úgy véli, pozitív változást hoz a jövő,

  • 3 százalékuk szerint pedig a jelenlegi helyzetük a jövőben még tovább romolhat.

A felmérésből kiderült, hogy a fiatalok elégedettségét egyértelműen befolyásolja az anyagi helyzetük is. A válaszadók jövedelme átlagosan 193 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik az előző negyedéves eredménnyel. A fiatalok mediánjövedelme (vagyis az a jövedelem, aminél a válaszadók fele többet, a másik fele kevesebbet keresett) 169 ezer forint volt. Ez 11 ezer forinttal magasabb, mint az előző negyedévi összeg.

A megkérdezett fiatalok tizedének nincs semmilyen jövedelme. 26 százalékuk pedig 100 ezer forint alatti összegből gazdálkodik havonta. Havi 100-249 ezer forint közötti jövedelemre tesz szert a válaszolók 28 százaléka. További 32 százaléka a fiataloknak 250-500 ezer forintból él havonta, 4 százalékuk pedig félmillió forintnál magasabb jövedelemről számolt be.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.