A 18-29 éves fiatalok közel 40 százaléka többé-kevésbé elégedett az életével, amit egyértelműen befolyásol az anyagi helyzetük.
A K&H Bank ifjúsági indexe szerint a fiatalok 71 százaléka látja úgy, hogy az élete a közeljövőben többé-kevésbé pozitívan változhat. A nők és az inaktívak optimistábbak: ebben a két csoportban 79, illetve 90 százalék ez az arány. A magyar fiatalok hangulatát tükröző indexe az elmúlt két évben alig változott, 11 pont körül volt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az évtized elején azonban még elérte a 20 pontot - írja az MTI.
Négy csoportba sorolhatók a magyar fiatalok a jelenlegi helyzetük és jövőjük megítélése szempontjából:
35 százalékuk elégedett a mostani helyzetével, és úgy érzi, hogy nem lesz rosszabb,
40 százalékuk most még nem mondja magát elégedettnek, de javulásra számít,
22 százalékuk - bár jelenleg elégedetlen, ám úgy véli, pozitív változást hoz a jövő,
A felmérésből kiderült, hogy a fiatalok elégedettségét egyértelműen befolyásolja az anyagi helyzetük is. A válaszadók jövedelme átlagosan 193 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik az előző negyedéves eredménnyel. A fiatalok mediánjövedelme (vagyis az a jövedelem, aminél a válaszadók fele többet, a másik fele kevesebbet keresett) 169 ezer forint volt. Ez 11 ezer forinttal magasabb, mint az előző negyedévi összeg.
A megkérdezett fiatalok tizedének nincs semmilyen jövedelme. 26 százalékuk pedig 100 ezer forint alatti összegből gazdálkodik havonta. Havi 100-249 ezer forint közötti jövedelemre tesz szert a válaszolók 28 százaléka. További 32 százaléka a fiataloknak 250-500 ezer forintból él havonta, 4 százalékuk pedig félmillió forintnál magasabb jövedelemről számolt be.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
