Elkészült az ország boldogságtérképe, amelyből többek között az is kiderült, hol élnek és mivel foglalkoznak a legboldogabb magyarok. Mutatjuk.
A Pénzcentrum 2023 végén készítette el boldogság felmérését. A kérdőív a munka, a magánélet és a közélethez való viszonyt is vizsgálta 1-től 10-ig terjedő skálán. Az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb értéket jelölte. A kutatásban közel 15 ezren vettek részt.
A felmérésből kiderült, hogy a legboldogabb magyarok az ország nyugati felében és Budapesten laknak. A lista eleje a következőképpen alakult.
2023-ban a legboldogabbak a 41-55 év közöttiek voltak. A legkevésbé az életükkel a 25 év alattiak voltak elégedettek. Ez az eredmény annak tükrében is érdekes, hogy 2022-ben a korosztályok között ők érezték magukat a leginkább boldognak.
Az eredmények szerint az iskolai végzettség is hatással van a boldogságra. Aki legfeljebb általános iskolát végzett, az átlagban 4,9 pontosnak érezte a helyzetét. Ehhez képest a legmagasabb tudományos fokozattal rendelkezők átlagosan 6,4 ponttal jellemezték életüket.
A foglalkozást nézve idén is a vállalkozók lettek toronymagasan a legboldogabbak, akiket a GYED-en, GYES-en lévők és a közalkalmazottak követtek. Nem meglepő módon a közmunkások és a munkanélküliek voltak a legkevésbé elégedettek.
Az egyetemisták lelki egészségével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
