Mit dolgoznak a legboldogabb magyarok?

Elkészült az ország boldogságtérképe, amelyből többek között az is kiderült, hol élnek és mivel foglalkoznak a legboldogabb magyarok. Mutatjuk.

A Pénzcentrum 2023 végén készítette el boldogság felmérését. A kérdőív a munka, a magánélet és a közélethez való viszonyt is vizsgálta 1-től 10-ig terjedő skálán. Az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb értéket jelölte. A kutatásban közel 15 ezren vettek részt.

A felmérésből kiderült, hogy a legboldogabb magyarok az ország nyugati felében és Budapesten laknak. A lista eleje a következőképpen alakult.

  • Vas - 6,1 pont
  • Győr-Moson-Sopron - 6 pont
  • Veszprém - 5,8 pont
  • Fejér - 5,8 pont
  • Budapest - 5,8 pont
A legkevésbé boldogok pedig Bács-Kiskunban, Somogyban és Nógrádban élnek.

2023-ban a legboldogabbak a 41-55 év közöttiek voltak. A legkevésbé az életükkel a 25 év alattiak voltak elégedettek. Ez az eredmény annak tükrében is érdekes, hogy 2022-ben a korosztályok között ők érezték magukat a leginkább boldognak.

Az eredmények szerint az iskolai végzettség is hatással van a boldogságra. Aki legfeljebb általános iskolát végzett, az átlagban 4,9 pontosnak érezte a helyzetét. Ehhez képest a legmagasabb tudományos fokozattal rendelkezők átlagosan 6,4 ponttal jellemezték életüket.

A foglalkozást nézve idén is a vállalkozók lettek toronymagasan a legboldogabbak, akiket a GYED-en, GYES-en lévők és a közalkalmazottak követtek. Nem meglepő módon a közmunkások és a munkanélküliek voltak a legkevésbé elégedettek.

Az egyetemisták lelki egészségével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.