Ezáltal a fiatalabb generációk kevésbé hajlamosak a demencia kialakulására.
Az 1970-es években születettek agya 6,6 százalékkal nagyobb, mint azoké az embereké, akik az 1930-as években születtek - derül ki egy több mint háromezer 55 és 65 év közötti embert vizsgáló friss amerikai kutatásból, amiről a ScienceAlert számolt be.
A kutatás szerint az agy térfogata évtizedről évizedre növekszik. Az X-generációs felnőttek esetében például a fehérállomány mintegy 8,8 százalékkal, a szürkeállomány pedig 15 százalékkal nagyobb térfogatú, mint az őket megelőző generációé, míg a tanulásban és a memóriában jelentős szerepű hippokampusz térfogata 5,7 százalékkal lett nagyobb egy generáció alatt. Ráadásul a méretbeli eltérésre nincsenek hatással olyan tényezők sem, mint a nem, a magasság vagy az életkor.
Charles DeCarli a University of California Davis vezető neurológusa szerint ezek alapján minden jel arra utal, hogy a születésünk évtizede hatással van az agy méretére, de akár olyan egyéb tényezők is befolyásolhatják azt, mint az egészség, a társadalmi és kulturális helyzet, valamint az oktatás.
A kutatók szerint ugyanakkor mindez azt jelenti, hogy a fiatalabb generációk esetében a demencia kockázata is egyre alacsonyabb. Az elmúlt három évtizedben ugyanis a demencia előfordulása évtizedenként nagyjából 13 százalékkal csökkent Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is, a felnövő generációk esetében pedig annak kockázata még ennél is alacsonyabb lehet, köszönhetően az egészségesebb életmódnak és annak, hogy mivel úgy gondolják, hogy a betegség az agy szürkeállományának méretét zsugorítja, ezért a nagyobb méretű szürkeállomány nagyobb ellenállóképességet is jelenthet a fiatalabb generációk esetében.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
