Hipóval mosták át a vízrendszert az ELTE-n, komoly következménye lett

Mivel egy év után a lágymányosi kampusz épületeiben csak október elején lett meleg víz, ezért az üzemeltető hipóval mosta át a rendszert.

Az üzemeltető tartott attól, hogy az éven át pangó vezetékekben esetleg megtelepedett valami, ezért hipóval mosta át a csöveket. Az üzemeltető úgy gondolta, hogy mivel ez egy zárt rendszer, nem jár kockázattal a mosás. Később kiderült, tévedtek.

A 444 információi szerint a melegvíz-körből több alrendszerbe, köztük a központi lágy vizes rendszerbe is és az egyes tanszékek saját hálózataiba is, átszivárgott a hipó. A probléma akkor derült ki, amikor vasárnap este a halak tömegével kezdtek elpusztulni egy biológiai laborban. Vannak kutatási projektek, amiket akár több hónappal is visszavet az eset. Azok a kutatási eredmények ugyanis nem használhatóak, amikhez lágy vizet használtak..

At ELTE informálta a tanárokat és a hallgatókat, de akadt olyan, akihez nem ért el időben az információ, és ivott a hipós vízből.

A tisztító folyadék mechanikai hiba miatt kerülhetett a vízrendszerbe, a hibát az ELTE Műszaki Főigazgatóság munkatársai azonnal elhárították. A vizsgálat és az esetleges károk felmérése jelenleg folyamatban van.

- válaszolta az ELTE sajtóosztálya a portál megkeresésére.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.