Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A magyar tudóst kedden értesítették arról, hogy társaival közösen megkapta a fizikai Nobel-díjat.
"Nagyon visszahúzódó, egyszerű, szerény ember. Soha nem volt hivalkodó, soha nem volt nagyképűen viselkedő ember. Ember tudott maradni" - így jellemezte Krausz Ferenc Nobel-díjas, móri születésű osztrák-magyar állampolgárságú fizikust a móri Radnóti Miklós Általános Iskola igazgatója, Kajós Péterné az RTL Híradóban.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden jelentette be, hogy Karikó Katalin orvosi-élettani Nobel-díja után a fizikai Nobel-díjat is egy magyar származású kutató, Krausz Ferenc és két társa, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja. Krausz és kutatócsoportja ugyanis "elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel," ezzel megalapozva az attofizika tudományát, melynek segítségével olyan súlyos betegségek korai szakaszban való feliserését segíthetik elő, mint a rák és az Alzheimer-kór.
Krausz 1985-ben a Műegyetemen villamosmérnöki diplomát, az ELTE Természettudományi Karán pedig fizikusi diplomát szerzett, doktori fokozatát pedig a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. A kutató 20 éve él Németországban, ahol 2003 óta a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004 óta pedig a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője is.
Korábbi iskolájának falát már évek óta díszíti az arcképe és egy tőle származó idézet. Kajos Péterné, az intézmény igazgatója szerint Krausz Ferenc emberi nagyságát az is mutatja, hogy amikor korábban a fizikáról és a kutatásairól beszélt a móri lakosoknak, mindezt úgy tudta tenni, hogy az a hétköznapi emberek számára is érthető volt.
Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság
- a fizikus ugyanakkor azt is hozzátette; az első gondolata az volt, hogy a díjhoz közvetve vagy közvetlenül hány kollégája, barátja és munkatársa járult hozzá, akiknek hálás lehet a sikeréért.
A Nobel-díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján osztják ki.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.