A magyar tudóst kedden értesítették arról, hogy társaival közösen megkapta a fizikai Nobel-díjat.
"Nagyon visszahúzódó, egyszerű, szerény ember. Soha nem volt hivalkodó, soha nem volt nagyképűen viselkedő ember. Ember tudott maradni" - így jellemezte Krausz Ferenc Nobel-díjas, móri születésű osztrák-magyar állampolgárságú fizikust a móri Radnóti Miklós Általános Iskola igazgatója, Kajós Péterné az RTL Híradóban.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden jelentette be, hogy Karikó Katalin orvosi-élettani Nobel-díja után a fizikai Nobel-díjat is egy magyar származású kutató, Krausz Ferenc és két társa, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja. Krausz és kutatócsoportja ugyanis "elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel," ezzel megalapozva az attofizika tudományát, melynek segítségével olyan súlyos betegségek korai szakaszban való feliserését segíthetik elő, mint a rák és az Alzheimer-kór.
Krausz 1985-ben a Műegyetemen villamosmérnöki diplomát, az ELTE Természettudományi Karán pedig fizikusi diplomát szerzett, doktori fokozatát pedig a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. A kutató 20 éve él Németországban, ahol 2003 óta a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004 óta pedig a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője is.
Korábbi iskolájának falát már évek óta díszíti az arcképe és egy tőle származó idézet. Kajos Péterné, az intézmény igazgatója szerint Krausz Ferenc emberi nagyságát az is mutatja, hogy amikor korábban a fizikáról és a kutatásairól beszélt a móri lakosoknak, mindezt úgy tudta tenni, hogy az a hétköznapi emberek számára is érthető volt.
Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság
- a fizikus ugyanakkor azt is hozzátette; az első gondolata az volt, hogy a díjhoz közvetve vagy közvetlenül hány kollégája, barátja és munkatársa járult hozzá, akiknek hálás lehet a sikeréért.
A Nobel-díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján osztják ki.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
