A hétfői orvosi-élettani Nobel-díjak bejelentése után kedden a fizikai kategória kihirdetésével folytatódott a sor. A díjazottak között szerepel a magyar és osztrák állampolgársággal rendelkező, Németországban élő Krausz Ferenc is, aki a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként dolgozik - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden.
Krausz és kutatócsoportja "elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel," ezzel megalapozva az attofizika tudományát.
A magyar fizikus 1985-ben egyszerre szerzett villamosmérnöki diplomát a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE Természettudományi Karán. Kutatómunkáját Bakos József irányítása alatt a a BME Fizikai Intézetében kezdte, majd doktori fokozatot szerzett a Bécsi Műszaki Egyetemen, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003 óta a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004 óta pedig a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
A Magyar Tudományos Akadémia szerint "már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.
Ezzel Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is."
Az attoszekundumos fizika területén elért felfedezéseiért a magyar kutató és csapata 2022-ben Wolf-díjat is kapott.
A Nobel-díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján vehetik át a nyertesek, akik a medál és a Nobel-díj diploma mellett egy fejenként körülbelül 369 millió forintos pénzdíjban is részesülnek.
