Pálinkás: nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban

Minden olyan lépést üdvözöl a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), ami próbálja enyhíteni az abból fakadó károkat, amelyet a hazai modellváltó egyetemek kizárása okoz a Horizont kutatási programból. Azonban mielőbb el kell hárítani az összes politikai akadályt, hogy a magyar kutatóhelyek újból teljes-és egyenjogú kutatóhelyei legyenek az európai kutatási térségnek.

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár még múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány HU-rizont néven saját nemzetközi kutatási programot, amiben a Horizontból kizárt modellváltó egyetemek vehetnek részt. A programra ebben az évben 8 milliár forindot fordítanak, és további 6 milliiárd forint áll rendelkezésre, hogy külföldi kutatók Magyarországon kutathassanak.

Freund Tamás, az MTA elnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy bár a kizárás a modellváltó egyetemeket érinti, de igazából a teljes magyar felsőoktatásnak, kutatásnak és végső soron az innovációnak is kárt okoz. Az MTA elnöke szerint a kormány nemzetközi programja, a HU-rizont nélkülözhetetlen a kármentéshez, de az alapvető érdek az, hogy a magyar egyetemek újból be tudjanak kapcsolódni az uniós Horizont programba.

Freund hozzátette, hogy a külföldi kutatók magyarországi kutatásánál arra kell majd figyelni, hogy ne középszerű kutatási helyekkel, hanem a legjobbak próbáljanak meg kapcsolatokat kialakítani.

Ezzel kapcsolatban az MTA volt elnöke és rendes tagja, Pálinkás József úgy fogalmazott a lapnak:

Nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban

A volt MTA-elnök szerint értelmetlen pénzkidobás a HU-rizont, amit össze sem lehet hasonlítani az uniós Horizont programmal.

Navracsics Tibor még január elején azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról.

A kormány mindenesetre Pannónia néven elindította saját Erasmus-programját, amelynek segítségével a hallgatók olyan országokban tudnak tanulni, mint az Egyesült Államok, Szíria vagy Nigéria. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.