Minden olyan lépést üdvözöl a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), ami próbálja enyhíteni az abból fakadó károkat, amelyet a hazai modellváltó egyetemek kizárása okoz a Horizont kutatási programból. Azonban mielőbb el kell hárítani az összes politikai akadályt, hogy a magyar kutatóhelyek újból teljes-és egyenjogú kutatóhelyei legyenek az európai kutatási térségnek.
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár még múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány HU-rizont néven saját nemzetközi kutatási programot, amiben a Horizontból kizárt modellváltó egyetemek vehetnek részt. A programra ebben az évben 8 milliár forindot fordítanak, és további 6 milliiárd forint áll rendelkezésre, hogy külföldi kutatók Magyarországon kutathassanak.
Freund Tamás, az MTA elnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy bár a kizárás a modellváltó egyetemeket érinti, de igazából a teljes magyar felsőoktatásnak, kutatásnak és végső soron az innovációnak is kárt okoz. Az MTA elnöke szerint a kormány nemzetközi programja, a HU-rizont nélkülözhetetlen a kármentéshez, de az alapvető érdek az, hogy a magyar egyetemek újból be tudjanak kapcsolódni az uniós Horizont programba.
Freund hozzátette, hogy a külföldi kutatók magyarországi kutatásánál arra kell majd figyelni, hogy ne középszerű kutatási helyekkel, hanem a legjobbak próbáljanak meg kapcsolatokat kialakítani.
Ezzel kapcsolatban az MTA volt elnöke és rendes tagja, Pálinkás József úgy fogalmazott a lapnak:
Nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban
A volt MTA-elnök szerint értelmetlen pénzkidobás a HU-rizont, amit össze sem lehet hasonlítani az uniós Horizont programmal.
Navracsics Tibor még január elején azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról.
A kormány mindenesetre Pannónia néven elindította saját Erasmus-programját, amelynek segítségével a hallgatók olyan országokban tudnak tanulni, mint az Egyesült Államok, Szíria vagy Nigéria. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
