Pálinkás: nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban

Minden olyan lépést üdvözöl a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), ami próbálja enyhíteni az abból fakadó károkat, amelyet a hazai modellváltó egyetemek kizárása okoz a Horizont kutatási programból. Azonban mielőbb el kell hárítani az összes politikai akadályt, hogy a magyar kutatóhelyek újból teljes-és egyenjogú kutatóhelyei legyenek az európai kutatási térségnek.

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár még múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány HU-rizont néven saját nemzetközi kutatási programot, amiben a Horizontból kizárt modellváltó egyetemek vehetnek részt. A programra ebben az évben 8 milliár forindot fordítanak, és további 6 milliiárd forint áll rendelkezésre, hogy külföldi kutatók Magyarországon kutathassanak.

Freund Tamás, az MTA elnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy bár a kizárás a modellváltó egyetemeket érinti, de igazából a teljes magyar felsőoktatásnak, kutatásnak és végső soron az innovációnak is kárt okoz. Az MTA elnöke szerint a kormány nemzetközi programja, a HU-rizont nélkülözhetetlen a kármentéshez, de az alapvető érdek az, hogy a magyar egyetemek újból be tudjanak kapcsolódni az uniós Horizont programba.

Freund hozzátette, hogy a külföldi kutatók magyarországi kutatásánál arra kell majd figyelni, hogy ne középszerű kutatási helyekkel, hanem a legjobbak próbáljanak meg kapcsolatokat kialakítani.

Ezzel kapcsolatban az MTA volt elnöke és rendes tagja, Pálinkás József úgy fogalmazott a lapnak:

Nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban

A volt MTA-elnök szerint értelmetlen pénzkidobás a HU-rizont, amit össze sem lehet hasonlítani az uniós Horizont programmal.

Navracsics Tibor még január elején azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról.

A kormány mindenesetre Pannónia néven elindította saját Erasmus-programját, amelynek segítségével a hallgatók olyan országokban tudnak tanulni, mint az Egyesült Államok, Szíria vagy Nigéria. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

„Rossz idő esetén a tanteremben, összetolt padok tetején” – így oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést

Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

Azt hitték, csak viccelnek, de büntetésből Franciaországban hagytak nyolc diákot egy iskolai kiránduláson, a szülők feljelentést tettek

A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu