Nem csak kényszerből ették meg halottaikat az őskőkorban egy új tanulmány szerint.
Több megrágott csontot és koponyát találtak Európa-szerte feltárások során, amely arra enged következtetni, hogy a kannibalizmus elterjedt volt. Azonban az emberek nem kényszerből ették meg halottaikat, hanem a kultúrájuk részeként egy új tanulmány szerint – írta meg a CNN.
A tanulmány az őskőkorszakra és azon belül a 11-17 ezer éves magdaléni kultúrára fókuszált. Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Oroszországban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Lengyelországban, Csehországban és Portugáliában is találtak rágásnyomokkal ellátott emberi maradványokat, vágásnyomokkal ellátott koponyacsontokat és szándékosan eltört csontokat, ami egyértelműen kannibalizmusra utal. Egyes esetekben ezeket állati részekkel is összekeverték.
"A kannibalizmust „nem egyszerűen kényszerből gyakorolták”. „Ez önmagában is érdekes, mert ez a kannibalizmus, mint temetkezési gyakorlat eddig ismert legrégebbi bizonyítéka”
– mondta a tanulmány egyik szerzője.
Kiemelt képünk illusztráció.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
