Nem csak kényszerből ették meg halottaikat az őskőkorban egy új tanulmány szerint.
Több megrágott csontot és koponyát találtak Európa-szerte feltárások során, amely arra enged következtetni, hogy a kannibalizmus elterjedt volt. Azonban az emberek nem kényszerből ették meg halottaikat, hanem a kultúrájuk részeként egy új tanulmány szerint – írta meg a CNN.
A tanulmány az őskőkorszakra és azon belül a 11-17 ezer éves magdaléni kultúrára fókuszált. Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Oroszországban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Lengyelországban, Csehországban és Portugáliában is találtak rágásnyomokkal ellátott emberi maradványokat, vágásnyomokkal ellátott koponyacsontokat és szándékosan eltört csontokat, ami egyértelműen kannibalizmusra utal. Egyes esetekben ezeket állati részekkel is összekeverték.
"A kannibalizmust „nem egyszerűen kényszerből gyakorolták”. „Ez önmagában is érdekes, mert ez a kannibalizmus, mint temetkezési gyakorlat eddig ismert legrégebbi bizonyítéka”
– mondta a tanulmány egyik szerzője.
Kiemelt képünk illusztráció.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
