Értékes leletet, római kori arany ékszereket és egy ritka bronzedényt találtak a régészek Gyulafehérváron.
Az eddigi leggazdagabb leletet találták a Román Televízió (RTV) közlése szerint: nyolc arany ékszer és egy ritka bronzedény került elő, amelyhez hasonlót eddig nem találtak Dacia tartomány területén. Emellett egy ékszerdobozt, pénzérméket, több száz cseréptöredéket és egy római kaszát is találtak, utóbbi egyedinek számít a térségben – olvasható az MTI-n.
A szakemberek szerint a leletek többsége a 3. századból való, de korábbi korokból is találtak tárgyakat. A leletek ott kerültek elő, ahol márciusban munkások kotrógéppel széttörtek egy római kori szarkofágot. A régészek a tavasszal történt incidens után átvették az erdélyi város temetője melletti terület felügyeletét. A városvezetés ezzel szeretné bővíteni a sírkertet, de a szakemberek előtte régészeti feltárást tartottak szükségesnek. Gyulafehérvár Apulum néven a római korban is lakott volt, Dacia tartomány egyik legjelentősebb városa.
A 60 napig zajló ásatást a gyulafehérvári önkormányzat finanszírozta. Több mint ötven helyszínt, köztük 19 római kori sírt tártak fel a szakemberek, akiket meglepett a leletek gazdagsága, mivel a római kori sírok többségét korán kirabolták. A megtalált tárgyak egy részét restaurálták, rekonstruálták a múzeum munkatársai, és a tervek szerint kiállításon is bemutatják azokat.
A gyulafehérvári temető bővítési munkálataira márciusban figyelt fel a sajtó és a szakma, amikor az itt dolgozó munkások kotrógéppel széttörtek egy 1700 éves, római kori szarkofágot. A területen csak régészeti feltárást követően lett volna szabad munkálatokat végezni. A Fehér megyei rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben rongálás és régészeti lelőhely tönkretétele vádjával, de a vizsgálatot azóta sem zárták le - írta szerdán az Alba24 hírportál.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
