Értékes leletet, római kori arany ékszereket és egy ritka bronzedényt találtak a régészek Gyulafehérváron.
Az eddigi leggazdagabb leletet találták a Román Televízió (RTV) közlése szerint: nyolc arany ékszer és egy ritka bronzedény került elő, amelyhez hasonlót eddig nem találtak Dacia tartomány területén. Emellett egy ékszerdobozt, pénzérméket, több száz cseréptöredéket és egy római kaszát is találtak, utóbbi egyedinek számít a térségben – olvasható az MTI-n.
A szakemberek szerint a leletek többsége a 3. századból való, de korábbi korokból is találtak tárgyakat. A leletek ott kerültek elő, ahol márciusban munkások kotrógéppel széttörtek egy római kori szarkofágot. A régészek a tavasszal történt incidens után átvették az erdélyi város temetője melletti terület felügyeletét. A városvezetés ezzel szeretné bővíteni a sírkertet, de a szakemberek előtte régészeti feltárást tartottak szükségesnek. Gyulafehérvár Apulum néven a római korban is lakott volt, Dacia tartomány egyik legjelentősebb városa.
A 60 napig zajló ásatást a gyulafehérvári önkormányzat finanszírozta. Több mint ötven helyszínt, köztük 19 római kori sírt tártak fel a szakemberek, akiket meglepett a leletek gazdagsága, mivel a római kori sírok többségét korán kirabolták. A megtalált tárgyak egy részét restaurálták, rekonstruálták a múzeum munkatársai, és a tervek szerint kiállításon is bemutatják azokat.
A gyulafehérvári temető bővítési munkálataira márciusban figyelt fel a sajtó és a szakma, amikor az itt dolgozó munkások kotrógéppel széttörtek egy 1700 éves, római kori szarkofágot. A területen csak régészeti feltárást követően lett volna szabad munkálatokat végezni. A Fehér megyei rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben rongálás és régészeti lelőhely tönkretétele vádjával, de a vizsgálatot azóta sem zárták le - írta szerdán az Alba24 hírportál.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
