Magyar kutatók is részt vettek a szupernóvák vizsgálatában

A Szegedi Tudományegyetem kutatói a csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét vizsgálták.

  • Eduline

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével a szupernóvák infravörös jellemzőinek vizsgálatában vettek aktívan részt – számolt be róla a HVG.

Szalai és korábbi doktorandusz hallgatója, Zsíros Szanna, meghívást kapott egy nemzetközi kutatócsoportba, ami 2021 márciusában több pályázatot is elnyert a James-Webb-űrtávcső mérési lehetőségeire. A közelmúltban megszülettek az első eredményei is a szupernóva-robbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepének. A kutatást a nemzetközi csoport folyóiratcikkekben, köztük a rangos MNRAS folyóiratban, és konferenciákon is ismertette.

Az SZTE közleménye szerint a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott. A szupernóva-robbanásokat régóta a csillagközi porszemcsék lehetséges forrásainak tekintik. Erre közvetlen bizonyítékot remélhetőleg a következő években az intenzív infravörös sugárzás észlelésével fognak találni.

A kutatók megvizsgáltak egy 25 millió fényévre lévő szupernóvát, a „tűzijáték-galaxisnak” is nevezett NGC 6946-ot. A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során keletkezett. A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelműen megerősítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.