Az osztályterem kinézete komoly hatással van az iskolai munkára – mégis a legtöbb olyan, mint a kaszárnya

A hagyományos osztálytermi elrendezés valójában csak a frontális oktatáshoz használható, a többi pedagógiai módszerhez más kialakítás lenne szükséges.

„Ma a legtöbb osztályterem túlzsúfolt, pedig a termek legalább 60 százalékát fel kellene szabadítani ahhoz, hogy legyen hely a mozgáshoz, a rajzoláshoz, a játékhoz”

- mondja Tamáska Máté professzor, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója.

Az iskolák máig is fennálló szerkezete közel 150 éve alakult ki. Az akkori kornak megfelelően ezeket a tereket nagyon erősen fegyelmező hatásúra igyekeztek megépíteni, amikor a tömegoktatás elindult a 19. század második felében. Az impozáns lépcsőházak és a hatalmas kapuk is a fegyelemre felszólítják fel a diákokat.

Bár az elmúlt időszakban voltak kísérletek ennek az átalakítására, a legtöbb iskola máig a régi eszmék alapján van berendezve.

Az Apor Vilmos Főiskola Térpedagógiai Műhelyének kutatói többek között arra keresik a választ, hogy hat az iskolai tér az oktatói-nevelői munkára, és hogyan lehet a korszerűbb pedagógiai módszerekhez szabni a többnyire túlzsúfolt osztálytermeket.

Milyen lesz a jövő iskolája?

Tamáska Máté, a műhely vezetője szerint már most megfigyelhető egy újszerű iskolaépítési hullám. A jól látható irány az „iskolaházak” létrehozására törekszik. Ez olyan közösségi terek kialakítását jelenti, amiket egyszerre több osztály is használhat pihenésre vagy tanulásra. „A csak közlekedésre alkalmas tereket (például hosszú folyosókat) igyekeznek minimalizálni, az épületeket pedig megnyitni az udvar felé.”

Sok régi szerkezetű iskolában átépítés nélkül is próbálják meg ennek mintáján átalakítani a belső tereket. Például a túlméretezett folyosókat székekkel, asztalokkal, növényekkel és könyvespolcokkal rendezik be a tanulók számára.

A közös tereken kívül az osztálytermek átalakításával is foglalkoznak. Az Apor épületszociológiával foglalkozó oktatója szerint többek között azért érdemes megtörni az osztálytermekben a padsorok zárt egységét, hogy minél több közvetlen és személyes interakció jöjjön léte a tanár és a diákok között.

A kutatók szerint a testnevelés órákon túl is érdemes az iskolák udvarának figyelmet szentelni. Itt szabadtéri tanulásra alkalmas helyeket lehet létrehozni, vagy akár kültéri tantermeket is. Hasznos pedagógiai eszköz lehet az iskolakert, ahol a diákok megtanulhatják a növények gondozását.

 

 

 

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.