Szuper műveltségi teszt: meg tudjátok oldani hibátlanra?
Ismeritek a különböző tudományterületeket? Lássuk, kitaláljátok-e, hogy melyik mivel foglalkozik.
Ismeritek a különböző tudományterületeket? Lássuk, kitaláljátok-e, hogy melyik mivel foglalkozik.
Melyik könyvtárba érdemes beiratkozni a fővárosban és milyenek a díjak egyes egyetemi könyvtárakban? Útmutató elsőéves egyetemistáknak.
Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait – az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok cég kifejezetten hajt az egyetemista munkaerőre. Főként az informatikai és a gazdasági szakokra jellemző, hogy egy vonzó álláslehetőség elcsábítja a diákokat - pedig a cégeknek ebben felelőssége van, hiszen talán jó ötletnek tűnik pénzt keresni a tanulás helyett, de a karrierterveket erősen befolyásolhatja a diploma hiánya.
Ha pályáznátok külföldi ösztöndíjra, de fél évet azért nem vállalnátok be, a rövid tanulmányutak közül érdemes lehet válogatnotok. Ajánlunk egy szuper lehetőséget osztatlan képzésen és mesterszakon tanulóknak.
A nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, ezzel szemben az önköltséges formában tanulók átlagosan 272 ezer forintos tandíjat fizetnek szemeszterenként. Az első munkahelyen pedig átlag 211 ezer forintos nettó kereset az elvárás – többek között ez is kiderül a Budapest Bank fiatalokat célzó reprezentatív kutatásából.
Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.
A brit gyermekorvosok szövetsége szerint a szülőknek nem kellene annyira aggódniuk.
Egy friss felmérés szerint nőként jobban megéri egyetemet végezni, hiszen diplomával jóval magasabb a fizetést kaphatnak, mint ha felsőfokú végzettség nélkül dolgoznának.
Tízből négy gyerek azt szeretné, ha a felnőttek nagyobb tiszteletet mutatnának egymás iránt - derül ki egy friss kutatásból.
Megduplázódott a depressziós serdülők száma - derül ki a német Kaufmännische Krankenkasse (KKH) egészségbiztosító felméréséből. Az iskolában különösen a verseny és a teljesítménykényszer terheli a gyerekeket. De mit tehetnek a szülők és a tanárok?
A társadalmi reprodukció alapvetően jellemzi a tanulást, továbbtanulást. Ugyanolyan szintű képzettséget szereznek a diákok, mint korábban szüleik. Viszont vannak, akik nemhogy kitörni nem tudnak, de se nem tanulnak, se nem dolgoznak. Ők a NEET-fiatalok, akikről olvashattok a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 című tanulmánykötetben is.
A középiskolások nagy dilemmája, hogy melyik egyetemet válasszák. De lehet, hogy már korábban el kellene gondolkozni a továbbtanuláson? Vajon mikor érdemes eldönteni, hogy melyik lesz a legjobb egyetem?
Mennyit keresnek a magyar pedagógusok a többi európai országban tanító kollégáikhoz képest?
Friss kutatások is bizonyítják, hogy minél több könyve van otthon egy családnak, annál jobbak a diákok iskolai eredményei.
Elképzelhető, hogy egyszer chipes kártya nélkül be sem tehetik a lábukat a diákok az egyetemekre? És hogy ezzel a kártyával lehet majd kifizetni a reggeli kávét, vagy éppen könyvet kölcsönözni a könyvtárból? Az Egyesült Államokban már kutatók értékelik az úgynevezett CatCardok adatait.
A pedagógusfizetésekkel kapcsolatban számos cikk jelent meg az utóbbi napokban, hetekben. Mi van folyamatban vagy éppen mit mutatnak a számok? Mutatjuk a helyzetet más országokhoz képest.
A fiatal lányokat nem igazán érdekli az informatika, csaknem egynegyedük (23%) még csak azt sem tudja, hogy mi az, derül ki egy friss tanulmányból.
"Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet" - derül ki egy újabb ifjúsági kutatásból.
Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúsági Kutatást, amit 2000 óta négyévente folytatnak le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.
Néhány hete az Eduline is beszámolt az ELTE kutatóinak legújabb sikeréről, az újfajta csoportos drónvezérlésről, ami szép utat tett már meg a nemzetközi sajtóban, többek között a Science Robotics címlapján is megjelent. Most Vásárhelyi Gábor a ELTE Biológiai Fizika Tanszékén működő robotikai labor vezetője mesélt az Eduline-nak kutatásukról.