Kritikus gondolkodás, forráselemzői készség - többek között ezeket a készségeket kellene fejleszteni az álhírek ellen, derült ki a tanárok, diákok véleménye alapján végzett felmérésből, amelyet a Political Capital és a Social Development Institute a Heinrich Böll Alapítvánnyal együttműködésben végzett idén. A kutatás három részből állt: online kérdőívvel és az ezekre épülő mélyinterjúkban a 210 középiskolai tanár körében gyűjtöttek adatot, valamint fókuszcsoportos beszélgetések során felmérték a 16-24 éves fiatalok álhírekkel kapcsolatos ismereteit és tudatosságát.

A fókuszcsoportokban (összesen 5 közel 10 fős) végzett, az álhírek beazonosítását és ellenőrzését célzó gyakorlat azt mutatta, bár jó arányban kiszúrták a megadott hírekbe kevert álhíreket, sokan voltak, akik ezeket az álhíreket inkább igaznak tartották - írják, hozzátéve: az álhíreket egyszerű, kulcsszavas Google-kereséssel ellenőrizték, álhírellenőrző, "leleplező" oldalakat azonban nem, vagy alig használtak. 

A kérdőívet kitöltő tanárok kétharmada szerint a középiskolás korosztály a felnőttekhez képest jobban ki van téve az álhíreknek. Éppen ezért - a diákokkal karöltve - vallják, hogy jelentős problémáról, területről van szó, de ezzel az oktatási rendszer nemigen tud foglalkozni szakmai támogatás híján. 

A szervezett iskolai programok legnagyobb akadálya, hogy az intézményvezetők, pedagógusok, oktatási szakemberek nincsenek kellően felkészülve arra, hogyan lehetne, kellene az álhírekkel foglalkozni az iskolában. Emellett az időhiány és a tanárok leterheltsége is jelentős akadály. A tanárok nagy része szerint a téma politikailag érzékeny mivolta okán sincs több fejlesztés, a válaszadók fele pedig bizonytalan abban, hogy lehet-e egyáltalán az iskolában közéleti témájú álhírekről beszélni

- írják az összefoglalóban, a problémafelvetésen túl azonban ötletet is megfogalmaztak a pedagógusok a téma kapcsán. Szerintük részletes útmutatókra, segédanyagokra mindenképp szükség van, ahogy viszonylag nagy igény mutatkozott a tapasztalatcserére, a kollégákkal, szakértőkkel való egyeztetésekre is.

Mindezek ellenére az is kiderült a felmérésből, hogy gyakran előfordul, hogy a pedagógusok – tanórán vagy azon kívül – beszélgetnek a diákjaival álhírekről, nem ritkán a diákok kezdeményezésére. Valamint továbbra is hangsúlyozzák: a szülőknek, a pedagógusoknak és az iskoláknak egyaránt nagy szerepet kell vállalniuk az álhírek elleni fellépésben és készségfejlesztésben.

A kutatás teljes beszámolóját itt olvashatjátok el.