„A Covid-oltással chipet ültettek az emberekbe. Az 5G rákot okoz. Idekattintva tiéd lehet ingyen a legújabb iPhone.” Ilyen és ehhez hasonló álhírekkel szinte minden nap találkozhatunk az interneten, azonban gyakran fel sem ismerjük elsőre, ha valótlan állításról van szó.
Mikor jön a családi pótlék? Mit gondolnak a szülők a telefontitalomról az iskolákban? Hogyan tanuljon külföldön egy egyetemista? Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Az országos informatikai versenyekre általános- és középiskolás diákok is jelentkezhetnek. Mutatjuk mire jelentkezhettek a 2024/2025-ös tanévben.
A héten véget ér a 2023/2024-es tanév, ami sok diáknak a tanulmányai végét is jelenti a közoktatásban. Utánanéztünk, mi történik ilyen esetben a családi pótlékkal.
A GDP-hez mérten csak három ország költ kevesebbet a közoktatásra, mint Magyarország.
Oktatási azonosító számra minden közoktatásban résztvevő diáknak szüksége van, az OM azonosító pedig az iskolák számára a fontosabb. Mutatjuk, melyik mit jelent.
Nemsokára kezdődik a tavaszi szünet, azonban az érettségiző diákoknak ez az időszak a felkészülésről fog szólni, ugyanis már csak kevesebb mint két hónap van hátra az érettségiig. Összegyűjtöttünk minden fontos dátumot, amit tavasszal érdemes észben tartani.
Utánajártunk miért nem mehetnek a magyar szakképzésben érettségizett diákok a holland egyetemekre. Mutatjuk, hogyan változik idén a magyar érettségi – ezek voltak a hét legfontosabb történései.
A felvételizők izgulhatnak, ugyanis a hónapban teszik közzé az iskolák az ideiglenes felvételi jegyzéket. Egy kutatásból kiderült, hogy a diplomával rendelkező anyák gyerekeinek is egyre nehezebb bekerülnie egy jó iskolába. Interjút készítettünk a titokzatos Barátságos Pókemberrel - összefoglaltuk a hét legfontosabb történéseit.
Tanár úr kérem, A Pál utcai fiúk, Szindbád. Felismeritek, hogy melyik kötelező olvasmányból idéztük az első mondatot?
Március 4 és 8 között tartják a PÉNZ7 témahetét, amelynek programsorozata a pénzügyi tudatosság mellett a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói alapismeretek élményalapú bemutatásáról szól.
Február 15-ig lehetett egyetemi képzésekre jelentkezni. Bár a vizsgázók száma drasztikusan visszaesett, januárban tovább drágultak a nyelvvizsga árai. Egyre több a sajátos nevelési igényű gyerek a magyar oktatásban, és a középiskolák alig akarják felvenni őket. Ezek voltak a hét legfontosabb eseményei
Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolai tanulóké csökkent.
Már csak néhány napig van lehetőség kérelmezni a plusz egy év óvodát az Oktatási Hivatalnál (OH). A korai határidő, a nem megfelelő tájékoztatás és a megkülönböztetések miatt évente több ezer gyerek esik el a plusz egy év óvodától, miközben az első osztályos évismétlők száma évről évre emelkedik.
Az eddigi információk szerint a tankerületi központok mellett az intézményvezetőknek is joguk lenne beleszólni, hogy milyen arányban részesüljenek a pedagógusok a megígért 32,2 százalékos fizetésemelésből. Ebből lehet, hogy végül mégis kimaradnak.
A demonstrálók a tanügyminisztérium bukaresti szákháza elé vonulva kérték, hogy tárgyalhassanak a miniszterrel.
Decembertől 161 komplex digitális tananyagcsomagot használhatnak otthon 1-12. évfolyamig a diákok.
Az azonnali béremelés mellett követelik a szakszervezetek jogait korlátozó intézkedések eltörlését és az egységes Oktatási Minisztérium létrehozását.
Lényegesen csökken a magyar nyelven tanulók száma Romániában.
Már bármikor üzenhet a szülő a tanároknak, itt vannak az adatok, hogy hány gyerek esetében halasztották az iskolakezdést. Mi a különbség a technikum és a szakképző iskolák között, illetve kell-e még nyelvvizsga? - Mutatjuk a hét híreit.
