„Egy egyházi iskolában tanító vagy azt igazgató pedagógus NEM egyházi személy” – írta Nyáry Krisztián egy friss bejegyzésében, aki szerint ezért félrevezető az a megközelítés, amely egy oktatáspolitikai szereplőt pusztán azért támad, mert egyházi intézményhez kötődik vagy vallásos.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Molnár Áront már hidegen hagyja, mit nyilatkozott róla Rubovszky még 2023-ban, de több dolog, például a leendő miniszter oktatási reformmal kapcsolatos programja érdekelné most igazán.
Magyar Péter, a leendő miniszterelnök Hernádi Zsolttal, a Mol vezérigazgatójával tárgyalt. Külön kitértek a Mathias Corvinus Collégiumnak járó osztalékra is.
Az oktatáskutató Rubovszky Rita kinevezése kapcsán érdekes problémára hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
Az inkluzív oktatás kérdése ma már nem elméleti vita, hanem mindennapi tapasztalat és feszültség a magyar társadalomban. Rubovszky Rita, a Tisza leendő oktatási minisztere szerint a problémát sem leegyszerűsíteni, sem kizárólag az iskolarendszerre hárítani nem lehet.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
PC-szafarit és egérbajnokságot szerveztek, az AI segítségével pedig promtolást és képgenerálást tanultak a diákok.
A Tisza Párt programjában külön pontok foglalkoznak a pedagógusok helyzetével, és azzal, hogy ezen hogyan változtatnának, ezek közül az egyik státusztörvény felülvizsgálata.
Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.
Nyolc szakmai szervezet állított össze egy szakmai javaslatcsomagot arról, hogy milyen minimumfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés differenciált és inkluzív módon működjön. A jelenlegi rendszer egyszerre küzd strukturális és szemléletbeli problémákkal, amelyek miatt az oktatás alapvető funkciói sem tudnak megfelelően érvényesülni.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) új tárgyalópartnerre vár, akivel érdemi egyeztetéseket folytathat a jövőben. A szervezet búcsúként nyilvánosságra hozta azt az utolsó levelet, amelyet Maruzsa Zoltán még április 2-án küldött számukra. A PDSZ értékelése szerint a leköszönő államtitkár ebben „utoljára még egy jóízűt csúsztatott”.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
A tavaszi szünet véget ért, április 13-án újra becsengettek az iskolákba – de sok diák számára a választások estéje hosszabbra nyúlt a tervezettnél. Mutatjuk, mit tehettek, ha emiatt ma inkább otthon maradtatok.
Már nem sok idő van hátra az általános iskolai beiratkozásokig. Mutatjuk a pontos dátumot.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
A legfrissebb PISA-mérés szerint a magyar diákok matematikából történelmi mélypontra kerültek. Maruzsa Zoltán azonban legutóbbi videójában inkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar tanulók az átlag körül teljesítenek – ami szerinte a rendszer erősségét mutatja.
