Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Négy helyett öt évig kell felső tagozatba járniuk a romániai diákoknak a 2010 végén elfogadott új oktatási törvény alapján – a változtatás először a szeptemberben az ötödik osztályt elkezdő tanulókat érinti majd.
Érettségi nélkül elvégezhetnek több főiskolai kurzust azok a marylandi diákok, akik részt vesznek az Academy of Health Sciences nevű programban – a kilencedik évfolyamos tanulók négy éven keresztül a főiskolai campuson tanulhatnak.
Az MSZP szerint a nyelvoktatás jelenlegi színvonalát ismerve elzárja a felsőoktatásba jutás esélyétől a leghátrányosabb helyzetű, legszegényebb gyerekeket, ha megvalósul az oktatási államtitkárság elképzelése, hogy csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok.
Több mint 7800 BA- és BSc-diplomás hallgatót vettek fel mesterképzésre idén: a legnépszerűbbek a tanári szakok, de a nemzetközi tanulmányok, a kommunikáció és médiatudomány, a vezetés és szervezés, valamint a pszichológia is bekerült a top ötbe.
A fővárosi és vidéki főiskolák, egyetemek legnépszerűbb alap- és mesterszakjaira idén is háromszázötven-négyszáz fölött pontszámmal lehetett bekerülni. Akinek nem sikerült összegyűjtenie annyi pontot, amennyi a kiválasztott képzésekhez elég lett volna, a pótfelvételin még újra próbálkozhat.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerint az intézmény az elmúlt öt év legjobb jelentkezési és felvételi eredményeit érte el az idén, és továbbra is az ország legnépszerűbb egyetemei között van.
Valószínűleg ez volt az utolsó békeév a felvételik szempontjából, ugyanis várhatóan jelentősen változik a felsőoktatás a jövőben - mondta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora sajtótájékoztatóján pénteken.
Valamivel nehezebb volt az idén bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly: 2010-ben a bejutási arány 70 százalékos volt, ez most 69,4 százalékra csökkent. A felvételi adatok alapján számított top 20-ba - akárcsak tavaly - négy műszaki és öt gazdaságtudományi szak került.
2015-től vagy 2016-tól senki nem felvételizhet egyetemre, főiskolára, ha nem szerez legalább egy nyelvvizsgát – ez a terve az oktatási államtitkárságnak. Ha a kormány és a parlament rábólint az új felvételi feltételt tartalmazó jogszabályokra, néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvtudással rendelkező hallgatók száma – mondta az eduline-nak Hoffmann Rózsa államtitkár.
A veszprémi székhelyű Pannon Egyetem költségtérítéses mérnök-informatikus szakán 478 pont az idén a felvételi ponthatár, s ezzel az országosan csúcstartó - mondta Friedler Ferenc, az egyetem rektora sajtótájékoztatón pénteken.
A Miskolci Egyetemre (ME) jelentkezettek több mint 40 százalékát vették fel; az új tanévben a tavalyinál 107-tel több, 3432 elsőéves kezdheti majd meg tanulmányait, és a pótfelvételin még legalább félezren kerülhetnek be az intézménybe - mondta Patkó Gyula, az ME rektora sajtótájékoztatón, pénteken.
Kitűnő tanulmányi eredmény, nyelvvizsga és emelt szintű érettségi nélkül egyetlen felvételiző sem juthatott be idén a Budapesti Corvinus Egyetem legnépszerűbb képzéseire. Itt húzták az ország legmagasabb ponthatárait, a csúcstartó 2011-ben is a nemzetközi gazdálkodás lett, ahova 463 pont alatt senkit nem vettek fel.
A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők kétharmadát felvették az idén, az egyetemre, főiskolára bekerült csaknem 98 ezer diák 75 százaléka államilag támogatott, míg 25 százaléka költségtérítéses képzésben tanulhat majd - közölték a jelentkezéseket értékelő pénteki, budapesti sajtótájékoztatón.
Kihirdették a 2011-es ponthatárokat - eldőlt, hogy ki hol kezdheti meg a következő tanévet. A College Candy összegyűjtötte, milyen "tanácsokat" nem szabad megfogadni elsőéves hallgatókként.
Nyilvánosságra hozták a 2011-es felsőoktatási felvételi ponthatárokat, este nyolckor 141 ezer jelentkező sorsa dőlt el. A legjobb tanulmányi és érettségi eredmény idén is a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapképzéséhez kellett, ahova 463 pont alatt senkit nem vettek fel.
Megkezdődött a visszaszámlálás, este nyolckor kiderül, kit hova vettek fel: ha a borús idő elvette a kedvedet a Pont Ott Partitól, nálunk élőben követheted az eseményeket. Folyamatosan beszámolunk a legfontosabb tudnivalóktól, a legjobb programokról, na meg persze a 2011-es ponthatárokról!
Évről évre bonyolult matematikai algoritmussal számítják ki a felvételi ponthatárokat – bár pontosan senki nem tudja megjósolni, melyik szakra hány ponttal lehet majd bejutni, a jelentkezők számán, az államilag finanszírozott hallgatói létszámkereten és a felvételizők érettségi jegyein sok múlik. Egy már most biztos: a legnépszerűbb alap- és mesterképzésekhez idén is jóval négyszáz fölötti pontszám kell.
Egyetlen alapszakhoz sem kellett 480 pont a 2010-es felvételin: a legjobb érettségi és tanulmányi eredményre a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági és társadalomtudományi képzéseire jelentkező diákoknak volt szükségük. Hova lehetett eddig a legnehezebben bekerülni, és hol várhatóak idén a legmagasabb ponthatárok?
Az idén is számítógépes rendszer állítja szakonként országos rangsorba a felsőoktatásba jelentkezőket, a ponthatárokat azonban nehéz megjósolni; a szakemberek szerint a jelentkezések alapján annyi bizonyos, hogy azokon a képzéseken és intézményekben lesznek magas pontszámok, ahol hagyományosan nagy a túljelentkezés. A diákok csütörtök este tudhatják meg, felvételt nyertek-e valamely felsőoktatási intézménybe.
Mégsem lehet érettségi nélkül felvételizni az iasi magánegyetemre, az Apollonia Universityre. Hétfőn több romániai lap arról számolt be, hogy az intézmény rektora olyan diákok előtt is megnyitná a képzéseket, akiknek idén nem sikerült az érettségijük - ők két évet kaptak volna arra, hogy egyetemi vizsgáik mellett a középiskolai záróvizsgára is felkészüljenek.