Nem vonja vissza a kormány a felsőoktatási keretszámokat - erről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár beszélt...
Nem vonja vissza a kormány a felsőoktatási keretszámokat - erről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár beszélt csütörtökön a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában, a Hallgatói Hálózat előző napi demonstrációján elhangzottakra reagálva.
"Mióta megkezdődött a felsőoktatás és a köznevelési rendszer átalakítása elég sűrűn kaptunk ultimátumokat és ilyen felszólításokat, ezek többnyire politikai célzatú üzenetek. Mindent megfontoltan készítettünk elő, a visszavonást nem gondoljuk komolyan" - fogalmazott Hoffmann Rózsa. A 2012-es alapszakos keretszámokat itt nézhetitek meg.
A kereszténydemokrata politikus azt mondta, vannak bizonyos politikai csoportosulások, amelyek úgy tesznek, mintha mindent lehetne ugyanúgy folytatni, mint eddig, holott nem lehet. Hozzáfűzte: az élet ilyen, a véleményét mindenkinek joga van kifejteni; igen nagy támogatottsággal haladnak előre a felsőoktatási rendszer átalakításában.
Hoffmann Rózsa kiemelte, olyan pályára kell állítani a felsőoktatást, amely lehetővé teszi, hogy mindenki tanuljon, aki akar és tehetséges, de ugyanakkor meg kell felelni a világpiaci kihívásoknak is. Mint hozzátette, olyan szakokra kell koncentrálni az adófizetők pénzét, amelyek hozzájárulnak az ország, a gazdaság fejlődéséhez.
A keretszámok módosulása hónapokkal ezelőtt ismert volt, ez nem ért senkit váratlanul, a konkrét számok esetleg váratlanul értek "egy-egy csoportot", de tudni lehetett, hogy változás lesz - hangsúlyozta az államtitkár.
Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a kijelentéséről, miszerint nem biztos, hogy a kormány jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámoknál, azt mondta: ilyen nagy változtatásnál senki nem lehet száz százalékig biztos abban, hogy az volt az egyedüli és helyes döntés. Lázár János kérdése bizonyos kételyt fogalmaz meg, és nem állítást - közölte.
Kérdésre kitért arra is, hogy a mostani adatok azt mutatják, nincs változás a felsőoktatási jelentkezések időarányos alakulásában, nagyjából ugyanott tartanak, ahol tavaly ilyenkor, és nem számítanak jelentős csökkenésre. Nyáron a felvételi eredmények után lesznek olyan adatok birtokában, amelyeket elemezni fognak, és ha szükséges, akkor változtatnak - jelezte Hoffmann Rózsa.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
