Az MTA közgazdasági bizottságát is leforrázták a keretszámok

Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága diszkriminatívnak tartja a felsőoktatás átszervezése keretében történő, a...

  • MTI
MTI
Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága diszkriminatívnak tartja a felsőoktatás átszervezése keretében történő, a közgazdászképzést érintő döntéseket; a testület azt kéri, hogy "a más szakterületen be nem töltött támogatott helyek átcsoportosításával a kormányzat a károkat már az idei felvételi eljárásban is mérsékelje" - olvasható a testület állásfoglalásában.

A bizottság emellett a felsőoktatás egészét súlyosan érintő döntések újragondolását javasolja a felsőoktatási intézmények és az MTA illetékes bizottságai bevonásával.

Az összegzésben kiemelték, hogy "a közgazdász végzettségűek kiemelkedő elhelyezkedési esélyeit figyelembe véve a munkaerőpiac visszajelzései semmiképpen nem indokolják a képzés keretszámainak drasztikus és előkészítetlen csökkentését".

A társadalmi mobilitást akadályozza, és ezzel a társadalom egészére nézve káros, hogyha a társadalomtudományi képzések, azon belül a közgazdászképzés hátrányos megkülönböztetésével jelentősen korlátozzák a szegényebb családi hátterű fiatalok hozzáférését ezekhez a szakmákhoz - fejtették ki.

A bizottság szerint nem ismertek, ezért önkényesnek tűnnek a 250 megmaradt hely felsőoktatási intézmények közötti elosztásának szempontjai. Mint hozzátették, a drasztikusan lecsökkentett keretszámok közzététele a felsőoktatási jelentkezés határidejét megelőző napokban lehetetlenné tette az egyetemek, a főiskolák és a jelentkezők felkészülését és alkalmazkodását az új helyzethez.

Kitértek arra is, hogy a felsőoktatást sújtó óriási mértékű költségvetési finanszírozás-csökkentés veszélyezteti a felsőoktatási rendszer (ezen belül a közgazdászképzés) megfelelő színvonalú fenntarthatóságát, amelyet az is súlyosbít, hogy megszűnt a felsőoktatási intézmények hozzáférése a szakképzési hozzájáruláshoz és az innovációs járulékhoz.

A finanszírozási rendszer továbbra is fennálló bizonytalanságai miatt pontosan nem előre jelezhető, ám félő, hogy a támogatott hallgatói létszám csökkenése olyan forráscsökkenéssel jár az érintett szakterületeken, amely visszaveti a közgazdasági karokon folyó tudományos kutatómunkát. A már január 1-jétől csökkenő állami támogatás nehézséget okoz a kifutó évfolyamok oktatási programjának finanszírozásában is - jegyezték meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.