Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága diszkriminatívnak tartja a felsőoktatás átszervezése keretében történő, a...
A bizottság emellett a felsőoktatás egészét súlyosan érintő döntések újragondolását javasolja a felsőoktatási intézmények és az MTA illetékes bizottságai bevonásával.
Az összegzésben kiemelték, hogy "a közgazdász végzettségűek kiemelkedő elhelyezkedési esélyeit figyelembe véve a munkaerőpiac visszajelzései semmiképpen nem indokolják a képzés keretszámainak drasztikus és előkészítetlen csökkentését".
A társadalmi mobilitást akadályozza, és ezzel a társadalom egészére nézve káros, hogyha a társadalomtudományi képzések, azon belül a közgazdászképzés hátrányos megkülönböztetésével jelentősen korlátozzák a szegényebb családi hátterű fiatalok hozzáférését ezekhez a szakmákhoz - fejtették ki.
A bizottság szerint nem ismertek, ezért önkényesnek tűnnek a 250 megmaradt hely felsőoktatási intézmények közötti elosztásának szempontjai. Mint hozzátették, a drasztikusan lecsökkentett keretszámok közzététele a felsőoktatási jelentkezés határidejét megelőző napokban lehetetlenné tette az egyetemek, a főiskolák és a jelentkezők felkészülését és alkalmazkodását az új helyzethez.
Kitértek arra is, hogy a felsőoktatást sújtó óriási mértékű költségvetési finanszírozás-csökkentés veszélyezteti a felsőoktatási rendszer (ezen belül a közgazdászképzés) megfelelő színvonalú fenntarthatóságát, amelyet az is súlyosbít, hogy megszűnt a felsőoktatási intézmények hozzáférése a szakképzési hozzájáruláshoz és az innovációs járulékhoz.
A finanszírozási rendszer továbbra is fennálló bizonytalanságai miatt pontosan nem előre jelezhető, ám félő, hogy a támogatott hallgatói létszám csökkenése olyan forráscsökkenéssel jár az érintett szakterületeken, amely visszaveti a közgazdasági karokon folyó tudományos kutatómunkát. A már január 1-jétől csökkenő állami támogatás nehézséget okoz a kifutó évfolyamok oktatási programjának finanszírozásában is - jegyezték meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
