Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága diszkriminatívnak tartja a felsőoktatás átszervezése keretében történő, a...
Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága diszkriminatívnak tartja a felsőoktatás átszervezése keretében történő, a közgazdászképzést érintő döntéseket; a testület azt kéri, hogy "a más szakterületen be nem töltött támogatott helyek átcsoportosításával a kormányzat a károkat már az idei felvételi eljárásban is mérsékelje" - olvasható a testület állásfoglalásában.
A bizottság emellett a felsőoktatás egészét súlyosan érintő döntések újragondolását javasolja a felsőoktatási intézmények és az MTA illetékes bizottságai bevonásával.
Az összegzésben kiemelték, hogy "a közgazdász végzettségűek kiemelkedő elhelyezkedési esélyeit figyelembe véve a munkaerőpiac visszajelzései semmiképpen nem indokolják a képzés keretszámainak drasztikus és előkészítetlen csökkentését".
A társadalmi mobilitást akadályozza, és ezzel a társadalom egészére nézve káros, hogyha a társadalomtudományi képzések, azon belül a közgazdászképzés hátrányos megkülönböztetésével jelentősen korlátozzák a szegényebb családi hátterű fiatalok hozzáférését ezekhez a szakmákhoz - fejtették ki.
A bizottság szerint nem ismertek, ezért önkényesnek tűnnek a 250 megmaradt hely felsőoktatási intézmények közötti elosztásának szempontjai. Mint hozzátették, a drasztikusan lecsökkentett keretszámok közzététele a felsőoktatási jelentkezés határidejét megelőző napokban lehetetlenné tette az egyetemek, a főiskolák és a jelentkezők felkészülését és alkalmazkodását az új helyzethez.
Kitértek arra is, hogy a felsőoktatást sújtó óriási mértékű költségvetési finanszírozás-csökkentés veszélyezteti a felsőoktatási rendszer (ezen belül a közgazdászképzés) megfelelő színvonalú fenntarthatóságát, amelyet az is súlyosbít, hogy megszűnt a felsőoktatási intézmények hozzáférése a szakképzési hozzájáruláshoz és az innovációs járulékhoz.
A finanszírozási rendszer továbbra is fennálló bizonytalanságai miatt pontosan nem előre jelezhető, ám félő, hogy a támogatott hallgatói létszám csökkenése olyan forráscsökkenéssel jár az érintett szakterületeken, amely visszaveti a közgazdasági karokon folyó tudományos kutatómunkát. A már január 1-jétől csökkenő állami támogatás nehézséget okoz a kifutó évfolyamok oktatási programjának finanszírozásában is - jegyezték meg.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
