Az MSZP szerint az oktatáspolitika irányát - a több mint egy éve ígért új oktatási törvények hiányában - a nemzetgazdasági minisztérium határozza meg, ezzel magyarázható, hogy jövőre a köz- és a felsőoktatás költségvetése is csökken.
Afrikát a világ tudományának komoly tényezőjévé szeretné tenni a Szenegálban ősszel megnyílt matematikai intézet, amelyet a tudományág számos kiemelkedő személyisége támogat: álmuk az, hogy az elkövetkező években innen - vagy valamelyik társintézményből - kerül majd ki "egy afrikai Einstein".
Mintegy 30 milliárd forinttal csökkenhet a felsőoktatásra fordítható összeg a jövő évi költségvetés tervezete szerint - mondta Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke pénteken Budapesten az Oktatási törvények célegyenesben című konferencián.
A fix árfolyamos végtörlesztésen, a luxusadón, a közmunkán és a stabilitási törvényen kívül több dologról is beszélt volna Orbán Viktor idénynyitó parlamenti felszólalásában, de néhány mondatot kihúzott az eredeti szövegből. Kimaradt például a felsőoktatás. Pedig a következő két-három évben nagy változások jönnek.
Tizenegy évesen kezdheti Kína egyik legtekintélyesebb egyetemén tanulmányait egy fiú - a híresztelések szerint apja bőkezűségének köszönhetően.
Amikor egy 17-18 éves tanuló a középiskolai pályafutásának a végéhez ér, két utat választhat. Elköszön a magyar oktatási rendszertől, és kipróbálja magát a munka világában, vagy a felsőoktatási rendszerben folytatja a tanulmányait (esetleg valamilyen szakmát tanul, ha a középiskolában erre nem volt lehetősége) - olvasható a Munkahelyi Terror blogon.
Új típusú diákhitelrendszert dolgozott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium annak érdekében, hogy a jövőben bevezetendő, a jelenlegi költségtérítéses képzésnél lényegesen drágább önköltséges képzés is megfizethető legyen minden fiatal számára, függetlenül a családi anyagi hátterétől - írta szombati számában a Magyar Nemzet.
"Kevesebb hallgató, átláthatatlan szelekció, kézből etetés - támogatás a "nemzeti középosztálynak", a többieknek munkanélküliség vagy emigráció. Ilyen brutális osztálypolitikát az ötvenes évek óta nem látott a felsőoktatás" - olvasható a Népiskola blog legfrissebb bejegyzésében.
Minden hallgatónak legalább fél évig külföldön kellene tanulnia, csökkentenék az alap- és mesterszakok, valamint a szakirányok számát, és átgondolnák a pedagógusok továbbképzési rendszerét is - ilyen kormányzati tervekről beszélt Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitóján.
Három és fél évvel az egyetem elvégzése után még mindig nincs állása a diplomás pályakezdők több mint 25 százalékának.
Növekvő munkanélküliséget, a fiatalok további elvándorlását és súlyosbodó szakemberhiányt jósol Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a hvg.hu birtokába került felsőoktatási törvénytervezet legfrissebb koncepciójában arra az esetre, ha mindaz megvalósul, amit egyébként a saját tárcája akar. De cserébe legalább a "nemzeti középosztály színre lép" – állítja a miniszter.
Akár 10-12 millió forintot is fizethetnek a külföldi munkavállalást tervező egyetemisták a diplomáért, ha a kormány ősszel rábólint az elmúlt egy évben többször átdolgozott felsőoktatási koncepcióra. Az eduline által megkérdezett oktatási szakértő szerint ez "alkalmatlan eszköz egy valós problémára".
Magyarországot szellemi értelemben újjá kell építeni - jelentette ki Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vasárnap, a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó szenátusi ülésén.
A Fidesz oktatáspolitikusai között is értetlenkedés fogadta Szijjártó Péter szavait. Orbán Viktor szóvivője szerint az oktatást azért kell átalakítani, mert egyike azon "nagy rendszereknek, amelyek folyamatosan újratermelik az államadósságot". Az ellenzék úgy véli, jövőre folytatódni fog az idén megindult forráskivonás az ágazatból - írja a hvg.hu.
Kihirdették a Felsőoktatási minőségi díj ez évi nyerteseit: szervezeti egység kategóriában a Debreceni Egyetem műszaki kara kapta az elismerést, arany fokozatú elismerő oklevélben részesült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem villamosmérnöki és informatikai kara, valamint a Pannon Egyetem mérnöki kara.
Virágzik a szakdolgozatbiznisz az Egyesült Államokban, egyes becslések szerint minden harmincadik egyetemista vette már igénybe a béríróhálózatok "szolgáltatásait". A The Chronicle-nek egy "hivatásos szakdolgozatíró" számolt be tapasztalatairól.
Minden tizedik brit egyetemista elégedetlen az oktatás színvonalával egy friss felmérés szerint. A diákoknak az oktatók munkája mellett az értékelési rendszerrel és a támogatásokkal is problémáik vannak – a több ezer fontos tandíjért cserébe pedig használhatóbb tudást várnak.
Fiktív hallgatókkal töltötték fel az államilag finanszírozott létszámkeretet, majd az ingyenes helyeket tehetős, de közepes vagy gyenge tanulmányi eredményű diákoknak adták el – ezzel gyanúsítja a rendőrség a Russian National Pirogov Research Medical University rektorát.
"Nagy baj egy országra nézve, ha első számú vezetője pszichésen, lelkében olyan típusú ember, aki képtelen elviselni, hogy bárki más rajta kívül vagy az ő támogatóin kívül érdemlegeset, pozitívat tud csinálni" - reagált Magyar Bálint volt oktatási miniszter a Magyar Nemzet állításaira a Klubrádióban, miszerint a felsőoktatási ppp-szerződések eladósították az országot, ezért a volt tárcavezetőt is felelősség terheli.
A világ legjobb egyetemei - köztük a Harvard, a Stanford vagy a MIT - ma már teljes előadássorozatokat tesznek bárki számára online elérhetővé, teljesen ingyen. De miért éri ez meg nekik? És miért félnek ettől a hazai intézmények?
