A felsőoktatási államtitkár szerint az iskolarendszer "meggyógyítása", a pedagógusképzés megújítása és a tanári...
A felsőoktatási államtitkár szerint az iskolarendszer "meggyógyítása", a pedagógusképzés megújítása és a tanári szakma társadalmi megbecsülésének növelése mindennél előrébb való oktatási cél. Ezt Klinghammer István mondta az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás nyitónapján csütörtökön a fővárosban, ahol arról is beszélt, hogy a felsőoktatás minőségorintált finanszírozását rendezni kell.
Kiemelte: a felsőoktatás állandóan és folyamatosan változik, és mivel a tudomány is állandóan fejlődik, ehhez mindig alkalmazkodni kell. A kormányzatnak az iskolarendszer "meggyógyítása", a pedagógusképzés megújítása és a tanári szakma társadalmi megbecsülésének növelése minden másnál fontosabb és előrébb való oktatás cél - hangsúlyozta.
Ezért a magyar iskolarendszer működtetésében, az intézmények finanszírozásában, az egységes követelményrendszer kidolgozásában és a minőségi munka megkövetelésekor kormányzati szerepvállalásra van szükség - mutatott rá. Hozzátette: a sikeres és a sikertelen oktatási rendszerek közötti döntő különbség nemzetközi felmérések szerint a tanári kar minőségében rejlik. A tanári hitvallásról szólva kiemelte: a tanárság mesterség, és a nemzet jövője az iskolákban dől el. Az államtitkár szerint a jó tanártól az önzetlenséget és a szolgálat szépségét is eltanulhatják a diákok.
A pedagógusi állásnak társadalmi státuszt kell képviselnie - csak így lehet elérni, hogy a legjobbak válasszák ezt a hivatást - rögzítette az államtitkár, aki kitért arra is: tisztázni kell az életkornak megfelelő tananyagot is. Ez felelősség és lehetőség is egyben - hangsúlyozta.
A tudás iparággá alakult, és az a feladat a következő 10-15 évben, hogy ne a térség legolcsóbb, hanem leghatékonyabb oktatási rendszerét hozzák létre. A politikának a gazdasági helyzetnek megfelelő felelősséggel, és a lehetőségekhez képest erőn felül kell finanszírozni az oktatást - fejtette ki Klinghammer István.
A kíméletlen versenyben nem a piac, hanem az állam felelőssége, hogy polgárait hatékony oktatáspolitikával megvédje - tette hozzá. Hozzátette: a minőségi egyetemek és főiskolák tudományos műhelyei jó példával szolgálnak arra, hogy a piac igényeit előbb ismerik fel, mint az üzleti élet. A kutatóegyetemek és főiskolák látják a trendeket, hogy merre tart a világ - jegyezte meg az államtitkár.
100-ból közel 20 pontot lehetett szerezni 2025-ben a tavaszi és őszi középszintű matekérettségin, ha valaki jól tudta a számtani és mértani sorozatokat. Mutatjuk, milyen témaköröket érdemes az utolsó néhány hétben alaposabban átnézni matekból.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben - derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetés alapja, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.
A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.
A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
