Klinghammer: "meg kell gyógyítani" a magyar iskolarendszert

A felsőoktatási államtitkár szerint az iskolarendszer "meggyógyítása", a pedagógusképzés megújítása és a tanári...

  • MTI
MTI Fotó: Beliczay László

A felsőoktatási államtitkár szerint az iskolarendszer "meggyógyítása", a pedagógusképzés megújítása és a tanári szakma társadalmi megbecsülésének növelése mindennél előrébb való oktatási cél. Ezt Klinghammer István mondta az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás nyitónapján csütörtökön a fővárosban, ahol arról is beszélt, hogy a felsőoktatás minőségorintált finanszírozását rendezni kell. 

Kiemelte: a felsőoktatás állandóan és folyamatosan változik, és mivel a tudomány is állandóan fejlődik, ehhez mindig alkalmazkodni kell. A kormányzatnak az iskolarendszer "meggyógyítása", a pedagógusképzés megújítása és a tanári szakma társadalmi megbecsülésének növelése minden másnál fontosabb és előrébb való oktatás cél - hangsúlyozta. 

Ezért a magyar iskolarendszer működtetésében, az intézmények finanszírozásában, az egységes követelményrendszer kidolgozásában és a minőségi munka megkövetelésekor kormányzati szerepvállalásra van szükség - mutatott rá. Hozzátette: a sikeres és a sikertelen oktatási rendszerek közötti döntő különbség nemzetközi felmérések szerint a tanári kar minőségében rejlik. A tanári hitvallásról szólva kiemelte: a tanárság mesterség, és a nemzet jövője az iskolákban dől el. Az államtitkár szerint a jó tanártól az önzetlenséget és a szolgálat szépségét is eltanulhatják a diákok.

A pedagógusi állásnak társadalmi státuszt kell képviselnie - csak így lehet elérni, hogy a legjobbak válasszák ezt a hivatást - rögzítette az államtitkár, aki kitért arra is: tisztázni kell az életkornak megfelelő tananyagot is. Ez felelősség és lehetőség is egyben - hangsúlyozta. 

A tudás iparággá alakult, és az a feladat a következő 10-15 évben, hogy ne a térség legolcsóbb, hanem leghatékonyabb oktatási rendszerét hozzák létre. A politikának a gazdasági helyzetnek megfelelő felelősséggel, és a lehetőségekhez képest erőn felül kell finanszírozni az oktatást - fejtette ki Klinghammer István. 

A kíméletlen versenyben nem a piac, hanem az állam felelőssége, hogy polgárait hatékony oktatáspolitikával megvédje - tette hozzá. Hozzátette: a minőségi egyetemek és főiskolák tudományos műhelyei jó példával szolgálnak arra, hogy a piac igényeit előbb ismerik fel, mint az üzleti élet. A kutatóegyetemek és főiskolák látják a trendeket, hogy merre tart a világ - jegyezte meg az államtitkár. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.