Furcsa kór támad az egyetemistákra a vizsgaidőszak végén

Még javában tart a vizsgaidőszak, nemsokára azonban megkezdődik a második félév, amely – brit tudósok szerint – gyakran lehangoltságot és levertséget vált ki az egyetemistákból. Már nevet is adtak a jelenségnek: ez a second term blues.

  • Eduline
demotivalo.com

A leicesteri egyetem három éven keresztül arra kért negyven egyetemistát, hogy minden héten készítsenek egy ötperces videót aktuális hangulatukól. A résztvevők többsége a félév elejéhez közeledve növekvő aggodalomról számolt be – írja a The Guardian.

Egy másik egyetem vizsgálata szerint a „second term blues” hátterében a honvágy ugyanúgy közrejátszik, mint a vizsgaeredmények és a közelgő szorgalmi időszak miatt kialakuló stressz. Mivel a levertség nemcsak a tanulmányokra, hanem a társas kapcsolatokra is kihat, számos brit egyetem kínál ingyenes tanácsadást, de a hallgatóknak az is segítséget jelenthet, ha csatlakoznak valamilyen alkotói közösséghez vagy klubhoz, így új emberekkel ismerkednek meg.

Persze a végigtanult január után egyébként is egyenesbe kell hozni a szervezetet: több alvás, több vitamin, több sport. Hogyan lehet elszúrni az egyetemi, főiskolai vizsgákat? Itt találjátok a tiltott dolgok listáját.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.