Stabilan javul a fiatalok és a harmincas évei elején járó korosztály oktatási helyzete az Európai Unióban (EU). 2002-ben a 30-34 éves korosztály 24 százaléka tanult felsőoktatási képzésen, 2013-ban már 37 százalékuk - ismertette legújabb adatait az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az "Európa 2020" uniós növekedési stratégia egyik fő célkitűzése, hogy 2020-ra az EU-tagállamok többségében 40 százalékra vagy még feljebb emelje a felsőoktatási képzésen tanult 30-34 évesek arányát.
Az Eurostat számításai szerint jelentős előrelépések voltak a 2002-2013-as időszakban. Tíz tagországban megduplázódott a felsőoktatásban részt vett 30-34 évesek aránya, Írországban (52,6 százalék), Luxemburgban (52,5 százalék) és Litvániában (51,3) pedig már meghaladja az 50 százalékot is.
Szintén pozitív fejlemény, hogy fokozatosan csökkent azoknak a 18-24 éves fiataloknak az aránya, akik egyáltalán nem részesültek középiskolai oktatásban, vagy nem sikerült befejezniük azt. 2002-ben 17 százalék volt az EU-s arány, 2013-ban 12 százalék.
Magyarországon 2002-ben a 30-34 évesek 14,4 százaléka rendelkezett felsőoktatási végzettséggel, de 2013-ban már 31,9 százalék. A középiskolai képzésből kimaradók között kevésbé volt látványos a javulás: a 2005-ös 12,5 százalékról 2012-re 11,5 százalékra csökkent az arány.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
