2014 második felére csúszik a "felsőoktatási kisreform"?

A kormány „említésszinten” már foglalkozott a nemzeti felsőoktatási törvény módosításával, de a kérdést november...

  • Eduline
Klinghammer István államtitkár középen - nem jön ki a helyettes államtitkárral?
MTI / Bruzák Noémi

A kormány „említésszinten” már foglalkozott a nemzeti felsőoktatási törvény módosításával, de a kérdést november második felében tűzik napirendre, és akkor várható arról is döntés, lesz-e olyan támogatása a Klinghammer István államtitkár által fémjelzett elképzeléseknek, hogy megnyissák róluk a parlamenti vitát – írta a Népszabadság.

A kormányon és a tárcán belül is komoly feszültségek forrása a Klinghammer és szakértői csapata által jegyzett felsőoktatási stratégia, az abban foglaltak ugyanis nincsenek összhangban a miniszterelnök és oktatási kérdésekben egyik legfőbb bizalmasa, az iparkamarai elnök, Parragh László véleményével.

A téli diáktüntetések után pozícióba helyezett Klinghammer helyetteseként „megörökölte” a korábban a felsőoktatásért is felelős Hoffmann Rózsa emberét, Maruzsa Zoltánt, aki nem állt a helyzet magaslatán, amikor az Orbán-kormány közpolitikája ellen szerveződött egyetlen komolyabb megmozdulással, a Hallgatói Hálózat által életre hívott országos demonstrációsorozattal találta szembe magát. Az államtitkár és a helyettes államtitkár viszonya olyannyira nem volt kiegyensúlyozott, hogy Klinghammer inkább a saját szakértői csapatában bízott, a minisztériumi apparátust szakmai kérdésekben elkerülte.

A Népszabadság szerint Orbán Viktor miniszterelnök megfontolandónak ítéli, hogy inkább a választások után, egy erős felhatalmazású miniszter (az előzetes hírek szerint Balog Zoltán folytathatja) nyissa meg a felsőoktatási „kis reform” kérdését.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.