2014 második felére csúszik a "felsőoktatási kisreform"?

A kormány „említésszinten” már foglalkozott a nemzeti felsőoktatási törvény módosításával, de a kérdést november...

  • Eduline
Klinghammer István államtitkár középen - nem jön ki a helyettes államtitkárral?
MTI / Bruzák Noémi

A kormány „említésszinten” már foglalkozott a nemzeti felsőoktatási törvény módosításával, de a kérdést november második felében tűzik napirendre, és akkor várható arról is döntés, lesz-e olyan támogatása a Klinghammer István államtitkár által fémjelzett elképzeléseknek, hogy megnyissák róluk a parlamenti vitát – írta a Népszabadság.

A kormányon és a tárcán belül is komoly feszültségek forrása a Klinghammer és szakértői csapata által jegyzett felsőoktatási stratégia, az abban foglaltak ugyanis nincsenek összhangban a miniszterelnök és oktatási kérdésekben egyik legfőbb bizalmasa, az iparkamarai elnök, Parragh László véleményével.

A téli diáktüntetések után pozícióba helyezett Klinghammer helyetteseként „megörökölte” a korábban a felsőoktatásért is felelős Hoffmann Rózsa emberét, Maruzsa Zoltánt, aki nem állt a helyzet magaslatán, amikor az Orbán-kormány közpolitikája ellen szerveződött egyetlen komolyabb megmozdulással, a Hallgatói Hálózat által életre hívott országos demonstrációsorozattal találta szembe magát. Az államtitkár és a helyettes államtitkár viszonya olyannyira nem volt kiegyensúlyozott, hogy Klinghammer inkább a saját szakértői csapatában bízott, a minisztériumi apparátust szakmai kérdésekben elkerülte.

A Népszabadság szerint Orbán Viktor miniszterelnök megfontolandónak ítéli, hogy inkább a választások után, egy erős felhatalmazású miniszter (az előzetes hírek szerint Balog Zoltán folytathatja) nyissa meg a felsőoktatási „kis reform” kérdését.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.