Megszólalt az új államtitkár: így szabná át a felsőoktatást

Gyökeresen átalakítaná a felsőoktatást az új államtitkár, szerinte ugyanis az elmúlt években olyan oktatási formákat és szakokat vezettek be, melyekre nem volt piaci igény. Palkovics László a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a piaci igényeket alul- és felülteljesítő felsőoktatás helyett - ahol lehet és ahol hasznos - a duális képzést támogatja.

  • Eduline
Túry Gergely

"Átestünk a ló másik oldalára" - ezt mondta az új felsőoktatási államtitkár a Magyar Nemzetnek arról, hogy az elmúlt években olyan oktatási formákat és szakokat hoztak létre, melyekről az idő előrehaladtával derült ki, hogy nincs is piaci igény.

Palkovics László a megoldást a költséghatékony és fenntartható szakemberképzésben látja, ehhez pedig a duális képzést terjesztené. A modell nem lenne ugyan kötelező, de preferált lehetőségként jelenne meg. Ott vezetnék be, "ahol van létjogosultsága, azaz van rá igény és szándék a gazdasági és társadalmi környezet részéről, s az egyetem is képes ennek a létrehozására".

Az új felsőoktatási államtitkár felhívta a figyelmet: jelenleg arra igyekeznek megoldást találni, hogy azok a kisvállalkozások is bekapcsolódhassanak ebbe a modellbe, amelyek nem rendelkeznek a teljes spektrumú vállalati képzés lehetőségével. A cél, hogy az intézmények értékesebb szakembereket képezzenek a gazdaságnak.

Elmondta, a felsőoktatás átalakítása során egy alapvetően jól strukturált, a maga módján fegyelmezett, nagy hagyományokkal bíró rendszert szeretnénk az optimálisabb működés irányába vinni. A rendszer részleteinek kialakításában pedig az intézmények véleménye, a velük való együttműködés kulcsszerepet fog játszani - tette hozzá.

Jönnek a kancellárok

Palkovics László a kancellári rendszer bevezetéséről is beszélt, melynek célja, hogy "a felsőoktatási intézményekbe más szemlélettel, a tulajdonos érdekét direktebben megjeleníteni tudó szakemberek kerüljenek, akik az intézmény gazdasági működését irányítják, a rektorral közösen". Szerinte a kancellár újfajta kapcsolattartó lesz az intézmény és a tulajdonos között, ami az intézmény számára újabb lehetőségeket teremt, növeli a transzparenciát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.