Megszólalt az új államtitkár: így szabná át a felsőoktatást

Gyökeresen átalakítaná a felsőoktatást az új államtitkár, szerinte ugyanis az elmúlt években olyan oktatási formákat és szakokat vezettek be, melyekre nem volt piaci igény. Palkovics László a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a piaci igényeket alul- és felülteljesítő felsőoktatás helyett - ahol lehet és ahol hasznos - a duális képzést támogatja.

  • Eduline
Túry Gergely

"Átestünk a ló másik oldalára" - ezt mondta az új felsőoktatási államtitkár a Magyar Nemzetnek arról, hogy az elmúlt években olyan oktatási formákat és szakokat hoztak létre, melyekről az idő előrehaladtával derült ki, hogy nincs is piaci igény.

Palkovics László a megoldást a költséghatékony és fenntartható szakemberképzésben látja, ehhez pedig a duális képzést terjesztené. A modell nem lenne ugyan kötelező, de preferált lehetőségként jelenne meg. Ott vezetnék be, "ahol van létjogosultsága, azaz van rá igény és szándék a gazdasági és társadalmi környezet részéről, s az egyetem is képes ennek a létrehozására".

Az új felsőoktatási államtitkár felhívta a figyelmet: jelenleg arra igyekeznek megoldást találni, hogy azok a kisvállalkozások is bekapcsolódhassanak ebbe a modellbe, amelyek nem rendelkeznek a teljes spektrumú vállalati képzés lehetőségével. A cél, hogy az intézmények értékesebb szakembereket képezzenek a gazdaságnak.

Elmondta, a felsőoktatás átalakítása során egy alapvetően jól strukturált, a maga módján fegyelmezett, nagy hagyományokkal bíró rendszert szeretnénk az optimálisabb működés irányába vinni. A rendszer részleteinek kialakításában pedig az intézmények véleménye, a velük való együttműködés kulcsszerepet fog játszani - tette hozzá.

Jönnek a kancellárok

Palkovics László a kancellári rendszer bevezetéséről is beszélt, melynek célja, hogy "a felsőoktatási intézményekbe más szemlélettel, a tulajdonos érdekét direktebben megjeleníteni tudó szakemberek kerüljenek, akik az intézmény gazdasági működését irányítják, a rektorral közösen". Szerinte a kancellár újfajta kapcsolattartó lesz az intézmény és a tulajdonos között, ami az intézmény számára újabb lehetőségeket teremt, növeli a transzparenciát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.