Gyökeresen átalakítaná a felsőoktatást az új államtitkár, szerinte ugyanis az elmúlt években olyan oktatási formákat és szakokat vezettek be, melyekre nem volt piaci igény. Palkovics László a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a piaci igényeket alul- és felülteljesítő felsőoktatás helyett - ahol lehet és ahol hasznos - a duális képzést támogatja.
"Átestünk a ló másik oldalára" - ezt mondta az új felsőoktatási államtitkár a Magyar Nemzetnek arról, hogy az elmúlt években olyan oktatási formákat és szakokat hoztak létre, melyekről az idő előrehaladtával derült ki, hogy nincs is piaci igény.
Palkovics László a megoldást a költséghatékony és fenntartható szakemberképzésben látja, ehhez pedig a duális képzést terjesztené. A modell nem lenne ugyan kötelező, de preferált lehetőségként jelenne meg. Ott vezetnék be, "ahol van létjogosultsága, azaz van rá igény és szándék a gazdasági és társadalmi környezet részéről, s az egyetem is képes ennek a létrehozására".
Az új felsőoktatási államtitkár felhívta a figyelmet: jelenleg arra igyekeznek megoldást találni, hogy azok a kisvállalkozások is bekapcsolódhassanak ebbe a modellbe, amelyek nem rendelkeznek a teljes spektrumú vállalati képzés lehetőségével. A cél, hogy az intézmények értékesebb szakembereket képezzenek a gazdaságnak.
Elmondta, a felsőoktatás átalakítása során egy alapvetően jól strukturált, a maga módján fegyelmezett, nagy hagyományokkal bíró rendszert szeretnénk az optimálisabb működés irányába vinni. A rendszer részleteinek kialakításában pedig az intézmények véleménye, a velük való együttműködés kulcsszerepet fog játszani - tette hozzá.
Jönnek a kancellárok
Palkovics László a kancellári rendszer bevezetéséről is beszélt, melynek célja, hogy "a felsőoktatási intézményekbe más szemlélettel, a tulajdonos érdekét direktebben megjeleníteni tudó szakemberek kerüljenek, akik az intézmény gazdasági működését irányítják, a rektorral közösen". Szerinte a kancellár újfajta kapcsolattartó lesz az intézmény és a tulajdonos között, ami az intézmény számára újabb lehetőségeket teremt, növeli a transzparenciát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
