Gyökeresen átalakítaná a felsőoktatást az új államtitkár, szerinte ugyanis az elmúlt években olyan oktatási formákat és szakokat vezettek be, melyekre nem volt piaci igény. Palkovics László a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a piaci igényeket alul- és felülteljesítő felsőoktatás helyett - ahol lehet és ahol hasznos - a duális képzést támogatja.
"Átestünk a ló másik oldalára" - ezt mondta az új felsőoktatási államtitkár a Magyar Nemzetnek arról, hogy az elmúlt években olyan oktatási formákat és szakokat hoztak létre, melyekről az idő előrehaladtával derült ki, hogy nincs is piaci igény.
Palkovics László a megoldást a költséghatékony és fenntartható szakemberképzésben látja, ehhez pedig a duális képzést terjesztené. A modell nem lenne ugyan kötelező, de preferált lehetőségként jelenne meg. Ott vezetnék be, "ahol van létjogosultsága, azaz van rá igény és szándék a gazdasági és társadalmi környezet részéről, s az egyetem is képes ennek a létrehozására".
Az új felsőoktatási államtitkár felhívta a figyelmet: jelenleg arra igyekeznek megoldást találni, hogy azok a kisvállalkozások is bekapcsolódhassanak ebbe a modellbe, amelyek nem rendelkeznek a teljes spektrumú vállalati képzés lehetőségével. A cél, hogy az intézmények értékesebb szakembereket képezzenek a gazdaságnak.
Elmondta, a felsőoktatás átalakítása során egy alapvetően jól strukturált, a maga módján fegyelmezett, nagy hagyományokkal bíró rendszert szeretnénk az optimálisabb működés irányába vinni. A rendszer részleteinek kialakításában pedig az intézmények véleménye, a velük való együttműködés kulcsszerepet fog játszani - tette hozzá.
Jönnek a kancellárok
Palkovics László a kancellári rendszer bevezetéséről is beszélt, melynek célja, hogy "a felsőoktatási intézményekbe más szemlélettel, a tulajdonos érdekét direktebben megjeleníteni tudó szakemberek kerüljenek, akik az intézmény gazdasági működését irányítják, a rektorral közösen". Szerinte a kancellár újfajta kapcsolattartó lesz az intézmény és a tulajdonos között, ami az intézmény számára újabb lehetőségeket teremt, növeli a transzparenciát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
