Kockázatosnak tartja a kettős vezetést a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége, amely szerint csak alaposan definiált, átgondolt viszonyrendszerrel működhet a kancellári rendszer.
Azt, hogy mennyire lesz működőképes a kancellári rendszer, a rektor és a kancellár közötti hatásköri viszonyrendszer határozza meg. Ez azonban nagyban függ majd a kinevezett kancellárok személyétől, valamint a fenntartói szervezetirányítás minőségétől - olvasható a rektori testület holnapján közzétett állásfoglalásban. Az elnökség véleménye szerint a kettős vezetés kockázatot jelent, ezért a rendelet kodifikációjakor alaposan definiált, átgondolt viszonyrendszert kell létrehozni.
A rektori testület szerint elengedhetetlen lenne a szabályozás kiegészítése, valamint az, hogy az új szervezetirányítási modell működésének tapasztalatait legkésőbb 2015 elején az érintettek bevonásával kiértékeljék, és a részletes szabályokat ennek megfelelően korrigálják. Az MRK elnöksége emellett arra is kitért: fájlalja, hogy a konferencia nem tudott aktívan részt venni a törvényjavaslat előkészítésének szakmai vitáiban.
Már többen bírálták a javaslatot
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk: Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi; a változtatással pedig szeptembertől a kancellári rendszert is bevezetnék. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti - mondta a tárca vezetője, aki szerint meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között.
A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá - ismertette Balog Zoltán. A felsőoktatási törvény módosításának ötlete már több szervezetnél is kiverte a biztosítékot, legutóbb az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés fejezte ki aggodalmát a salátatörvény miatt, és a Felsőoktatási Kerekasztal azonnali összehívását követelte.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
