Kockázatos a kancellári rendszer bevezetése a rektorok szerint
Kockázatosnak tartja a kettős vezetést a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége, amely szerint csak alaposan definiált, átgondolt viszonyrendszerrel működhet a kancellári rendszer.
eduline/mti
Túry Gergely
Azt, hogy mennyire lesz működőképes a kancellári rendszer, a rektor és a kancellár közötti hatásköri viszonyrendszer határozza meg. Ez azonban nagyban függ majd a kinevezett kancellárok személyétől, valamint a fenntartói szervezetirányítás minőségétől - olvasható a rektori testület holnapján közzétett állásfoglalásban. Az elnökség véleménye szerint a kettős vezetés kockázatot jelent, ezért a rendelet kodifikációjakor alaposan definiált, átgondolt viszonyrendszert kell létrehozni.
A rektori testület szerint elengedhetetlen lenne a szabályozás kiegészítése, valamint az, hogy az új szervezetirányítási modell működésének tapasztalatait legkésőbb 2015 elején az érintettek bevonásával kiértékeljék, és a részletes szabályokat ennek megfelelően korrigálják. Az MRK elnöksége emellett arra is kitért: fájlalja, hogy a konferencia nem tudott aktívan részt venni a törvényjavaslat előkészítésének szakmai vitáiban.
Már többen bírálták a javaslatot
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk: Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi; a változtatással pedig szeptembertől a kancellári rendszert is bevezetnék. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti - mondta a tárca vezetője, aki szerint meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között.
A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá - ismertette Balog Zoltán. A felsőoktatási törvény módosításának ötlete már több szervezetnél is kiverte a biztosítékot, legutóbb az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés fejezte ki aggodalmát a salátatörvény miatt, és a Felsőoktatási Kerekasztal azonnali összehívását követelte.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
November 12-én debütált A császárné című Netflix-sorozat harmadik, egyben befejező évada, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap hazánk történelmének egyik legmeghatározóbb érája. Gróf Andrássy Gyula mellett olyan jelentős személyiséget is megismerhetünk, akiről a tankönyvekben jóval kevesebb szó esik: Ferenczy Idát, Erzsébet királyné magyar felolvasónőjét és legközelebbi bizalmasát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint a NOKS-és technikai dolgozók nélkül nem működne az oktatási rendszer, mégis a bérük alig emelkedett, és a munkakörülményeik sem javultak az elmúlt húsz évben.
Sipos Kitti Lídia két éve felmondta a Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának működését több mint 25 éve biztosító művészeti iskolával kötött együttműködést.
A 2027-es költségvetési tervezetben először jelenik meg önálló, 8 milliárd forintos keret a felnőttkori tanulási programok támogatására – derült ki Rápli Róbert, a TISZA országgyűlési képviselőjének parlamenti felszólalásából.
A Klebelsberg Központ arra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala veszélyeztethetné a jövőbeni pályázati eljárások megfelelő lefolytatását.