Kockázatosnak tartja a kettős vezetést a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége, amely szerint csak alaposan definiált, átgondolt viszonyrendszerrel működhet a kancellári rendszer.
Azt, hogy mennyire lesz működőképes a kancellári rendszer, a rektor és a kancellár közötti hatásköri viszonyrendszer határozza meg. Ez azonban nagyban függ majd a kinevezett kancellárok személyétől, valamint a fenntartói szervezetirányítás minőségétől - olvasható a rektori testület holnapján közzétett állásfoglalásban. Az elnökség véleménye szerint a kettős vezetés kockázatot jelent, ezért a rendelet kodifikációjakor alaposan definiált, átgondolt viszonyrendszert kell létrehozni.
A rektori testület szerint elengedhetetlen lenne a szabályozás kiegészítése, valamint az, hogy az új szervezetirányítási modell működésének tapasztalatait legkésőbb 2015 elején az érintettek bevonásával kiértékeljék, és a részletes szabályokat ennek megfelelően korrigálják. Az MRK elnöksége emellett arra is kitért: fájlalja, hogy a konferencia nem tudott aktívan részt venni a törvényjavaslat előkészítésének szakmai vitáiban.
Már többen bírálták a javaslatot
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk: Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi; a változtatással pedig szeptembertől a kancellári rendszert is bevezetnék. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti - mondta a tárca vezetője, aki szerint meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között.
A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá - ismertette Balog Zoltán. A felsőoktatási törvény módosításának ötlete már több szervezetnél is kiverte a biztosítékot, legutóbb az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés fejezte ki aggodalmát a salátatörvény miatt, és a Felsőoktatási Kerekasztal azonnali összehívását követelte.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
