Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint 50 éves időtávon mind minőségét, mind térszerkezetét tekintve gyökeresen átalakulhat a magyar felsőoktatás.
Erről egy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megtartott, a következő 50 év pénzügyi és pénzügyoktatási kilátásairól szóló konferencián beszélt csütörtökön. A helyettes államtitkár kifejtette: míg jelenleg a felsőoktatási intézmények akkreditációjakor elsősorban azt vizsgálják, hogy rendelkezik-e az intézmény megfelelő infrastruktúrával, a jövő kérdése az, hogy mikor "térünk át tudásközpontú akkreditációra".
Maruzsa Zoltán szerint a virtuális valóság olyan lehetőségeket teremt a felsőoktatásban, amelyek például kérdésessé teszik, hogy szükség van-e nagy előadótermekre. Példaként említette: kérdéses, hogy a modern technológia alkalmazása mellett mind a négy hazai orvosi egyetemen kell-e külön-külön anatómia előadást tartani.
A helyettes államtitkár azt mondta: hogy meglepődne, ha 50 év múlva tíznél több komoly universitas lenne Magyarországon. A nemzetközi verseny és az urbanizációs térszerkezet alapján Magyarország 6-8 nagy egyetemnél többet nem bír el - mondta.