Újabb változások: 6-8 nagy egyetemnél nem lesz több az országban?

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes...

  • MTI
Maruzsa Zoltán. Csodálkozna, ha tíznél több universitas maradna az országban
MTI Fotó: Kovács Tamás

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint 50 éves időtávon mind minőségét, mind térszerkezetét tekintve gyökeresen átalakulhat a magyar felsőoktatás.

Erről egy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megtartott, a következő 50 év pénzügyi és pénzügyoktatási kilátásairól szóló konferencián beszélt csütörtökön. A helyettes államtitkár kifejtette: míg jelenleg a felsőoktatási intézmények akkreditációjakor elsősorban azt vizsgálják, hogy rendelkezik-e az intézmény megfelelő infrastruktúrával, a jövő kérdése az, hogy mikor "térünk át tudásközpontú akkreditációra".

Maruzsa Zoltán szerint a virtuális valóság olyan lehetőségeket teremt a felsőoktatásban, amelyek például kérdésessé teszik, hogy szükség van-e nagy előadótermekre. Példaként említette: kérdéses, hogy a modern technológia alkalmazása mellett mind a négy hazai orvosi egyetemen kell-e külön-külön anatómia előadást tartani.

A helyettes államtitkár azt mondta: hogy meglepődne, ha 50 év múlva tíznél több komoly universitas lenne Magyarországon. A nemzetközi verseny és az urbanizációs térszerkezet alapján Magyarország 6-8 nagy egyetemnél többet nem bír el - mondta.

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.