Újabb változások: 6-8 nagy egyetemnél nem lesz több az országban?

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes...

  • MTI
Maruzsa Zoltán. Csodálkozna, ha tíznél több universitas maradna az országban
MTI Fotó: Kovács Tamás

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint 50 éves időtávon mind minőségét, mind térszerkezetét tekintve gyökeresen átalakulhat a magyar felsőoktatás.

Erről egy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megtartott, a következő 50 év pénzügyi és pénzügyoktatási kilátásairól szóló konferencián beszélt csütörtökön. A helyettes államtitkár kifejtette: míg jelenleg a felsőoktatási intézmények akkreditációjakor elsősorban azt vizsgálják, hogy rendelkezik-e az intézmény megfelelő infrastruktúrával, a jövő kérdése az, hogy mikor "térünk át tudásközpontú akkreditációra".

Maruzsa Zoltán szerint a virtuális valóság olyan lehetőségeket teremt a felsőoktatásban, amelyek például kérdésessé teszik, hogy szükség van-e nagy előadótermekre. Példaként említette: kérdéses, hogy a modern technológia alkalmazása mellett mind a négy hazai orvosi egyetemen kell-e külön-külön anatómia előadást tartani.

A helyettes államtitkár azt mondta: hogy meglepődne, ha 50 év múlva tíznél több komoly universitas lenne Magyarországon. A nemzetközi verseny és az urbanizációs térszerkezet alapján Magyarország 6-8 nagy egyetemnél többet nem bír el - mondta.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.