Az elmúlt években komoly szócsaták dúltak a magyar köz- és felsőoktatási reformokat miatt. A legemlékezetesebb nyilatkozatok közül szemezgettünk.
Hoffmann Rózsa: iskolaköpeny, amely ápol és eltakar
Az egyenruha vagy iskolaköpeny nagyon sok előnnyel jár. Azt az óriási különbséget, ami a gyerekek között van öltözködésben, a köpeny "áldásos módon eltakarja". Támogatom a kötelező köpenyviselést, az ugyanis erősítené a fegyelmet, valamint az iskolához, közösséghez való tartozást, ráadásul a szülőknek is kevesebbet kellene költeniük ruhára.
Két évvel ezelőtt merült fel az iskolaköpeny kötelezővé tételének ötlete, amely heves társadalmi vitákat váltott ki. Hoffmann Rózsa annak idején többek közt azzal érvelt az ötlet mellett, hogy az egyenruha bevezetésével a rossz szociális körülmények között élő gyerekeket nem frusztrálná, hogy ők nem tudnak drága, divatos ruhákban járni. Az ötletből persze semmi nem lett.
Dúró Dóra: rovásírást az iskolákba
Mindenképpen szeretnénk erősíteni a magyar vonatkozásokat az irodalom, történelem és ének tárgyakban, ennek egyik eleme lenne a rovásírás, amely a nemzettudatot is erősítené minden iskolás gyermekben.
A Jobbik oktatási kabinetjének elnöke még 2010-ben, egy interjúban beszélt többek közt arról, mennyire nagy szükség lenne megismertetni az iskolásokat a rovásírással, amely az elmúlt húsz évben nem kapta meg a neki járó szerepet az intézményekben.
Pokorni Zoltán: rossz irányban
Amerre megyünk, a még szigorúbb, még fegyelmezettebb, kötöttebb, vonalasabb oktatás rossz irány. Ez nem megy, ezzel nem lesz sikeresebb, eredményesebb az oktatásunk, ezt tudomásul kell venni.
Pokorni Zoltán februárban többek közt arról nyilatkozott a szegedma.hu-nak, hogy több önállóságot kellene adni a magyar diákoknak, szükség van az anyagi és társadalmi különbségekből fakadó hátrányok csökkentésére és arra, hogy valódi tartalommal töltsék meg az egész napos iskolát.
Osztolykán Ágnes: a haverok és a tankönyvpiac
A tankönyvpiac államosítása gyakorlatilag kivégezte a magyar tankönyvkiadókat, vállalatok mennek csődbe, munkavállalók kerülnek az utcára, sok évtizedes szakmai tapasztalat megy kárba. Az intézkedéssorozat mögött az áll, hogy a haveroknak adják ki a tankönyvkészítés lehetőségét.
A központilag meghatározott tankönyvjegyzék és a tankönyvpiac államosítása miatt az LMP-s Osztolykán Ágnes idén áprilisban fordult közérdekű adatkéréssel az Oktatási Hivatalhoz, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez, illetve a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez, mert tudni szerette volna, hogy milyen szempontok alapján állították össze a tankönyvjegyzéket.
Hiller István: a felsőoktatás mint görögsaláta
A kormány felsőoktatási politikája olyan, mint egy "görögsaláta", van egy kicsi ebből és abból is benne, de semmi koncepció, semmi egységes nem látszik.
A volt oktatási miniszter 2012-ben azt mondta, szerinte megbukott a kormány önfinanszírozó felsőoktatásról szóló koncepciója, a döntéshozók új elképzelés hiányában rögtönöztek, ezért követelte a felsőoktatási kerekasztal helyreállítását és azt, hogy ezt követően a kormány azonnali hatállyal tűzze napirendre a felsőoktatás forráskivonásának kérdését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
