Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az elmúlt években komoly szócsaták dúltak a magyar köz- és felsőoktatási reformokat miatt. A legemlékezetesebb nyilatkozatok közül szemezgettünk.
Hoffmann Rózsa: iskolaköpeny, amely ápol és eltakar
Az egyenruha vagy iskolaköpeny nagyon sok előnnyel jár. Azt az óriási különbséget, ami a gyerekek között van öltözködésben, a köpeny "áldásos módon eltakarja". Támogatom a kötelező köpenyviselést, az ugyanis erősítené a fegyelmet, valamint az iskolához, közösséghez való tartozást, ráadásul a szülőknek is kevesebbet kellene költeniük ruhára.

Két évvel ezelőtt merült fel az iskolaköpeny kötelezővé tételének ötlete, amely heves társadalmi vitákat váltott ki. Hoffmann Rózsa annak idején többek közt azzal érvelt az ötlet mellett, hogy az egyenruha bevezetésével a rossz szociális körülmények között élő gyerekeket nem frusztrálná, hogy ők nem tudnak drága, divatos ruhákban járni. Az ötletből persze semmi nem lett.
Dúró Dóra: rovásírást az iskolákba
Mindenképpen szeretnénk erősíteni a magyar vonatkozásokat az irodalom, történelem és ének tárgyakban, ennek egyik eleme lenne a rovásírás, amely a nemzettudatot is erősítené minden iskolás gyermekben.

A Jobbik oktatási kabinetjének elnöke még 2010-ben, egy interjúban beszélt többek közt arról, mennyire nagy szükség lenne megismertetni az iskolásokat a rovásírással, amely az elmúlt húsz évben nem kapta meg a neki járó szerepet az intézményekben.
Pokorni Zoltán: rossz irányban
Amerre megyünk, a még szigorúbb, még fegyelmezettebb, kötöttebb, vonalasabb oktatás rossz irány. Ez nem megy, ezzel nem lesz sikeresebb, eredményesebb az oktatásunk, ezt tudomásul kell venni.

Pokorni Zoltán februárban többek közt arról nyilatkozott a szegedma.hu-nak, hogy több önállóságot kellene adni a magyar diákoknak, szükség van az anyagi és társadalmi különbségekből fakadó hátrányok csökkentésére és arra, hogy valódi tartalommal töltsék meg az egész napos iskolát.
Osztolykán Ágnes: a haverok és a tankönyvpiac
A tankönyvpiac államosítása gyakorlatilag kivégezte a magyar tankönyvkiadókat, vállalatok mennek csődbe, munkavállalók kerülnek az utcára, sok évtizedes szakmai tapasztalat megy kárba. Az intézkedéssorozat mögött az áll, hogy a haveroknak adják ki a tankönyvkészítés lehetőségét.

A központilag meghatározott tankönyvjegyzék és a tankönyvpiac államosítása miatt az LMP-s Osztolykán Ágnes idén áprilisban fordult közérdekű adatkéréssel az Oktatási Hivatalhoz, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez, illetve a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez, mert tudni szerette volna, hogy milyen szempontok alapján állították össze a tankönyvjegyzéket.
Hiller István: a felsőoktatás mint görögsaláta
A kormány felsőoktatási politikája olyan, mint egy "görögsaláta", van egy kicsi ebből és abból is benne, de semmi koncepció, semmi egységes nem látszik.

A volt oktatási miniszter 2012-ben azt mondta, szerinte megbukott a kormány önfinanszírozó felsőoktatásról szóló koncepciója, a döntéshozók új elképzelés hiányában rögtönöztek, ezért követelte a felsőoktatási kerekasztal helyreállítását és azt, hogy ezt követően a kormány azonnali hatállyal tűzze napirendre a felsőoktatás forráskivonásának kérdését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).