Az elmúlt években komoly szócsaták dúltak a magyar köz- és felsőoktatási reformokat miatt. A legemlékezetesebb nyilatkozatok közül szemezgettünk.
Hoffmann Rózsa: iskolaköpeny, amely ápol és eltakar
Az egyenruha vagy iskolaköpeny nagyon sok előnnyel jár. Azt az óriási különbséget, ami a gyerekek között van öltözködésben, a köpeny "áldásos módon eltakarja". Támogatom a kötelező köpenyviselést, az ugyanis erősítené a fegyelmet, valamint az iskolához, közösséghez való tartozást, ráadásul a szülőknek is kevesebbet kellene költeniük ruhára.
Két évvel ezelőtt merült fel az iskolaköpeny kötelezővé tételének ötlete, amely heves társadalmi vitákat váltott ki. Hoffmann Rózsa annak idején többek közt azzal érvelt az ötlet mellett, hogy az egyenruha bevezetésével a rossz szociális körülmények között élő gyerekeket nem frusztrálná, hogy ők nem tudnak drága, divatos ruhákban járni. Az ötletből persze semmi nem lett.
Dúró Dóra: rovásírást az iskolákba
Mindenképpen szeretnénk erősíteni a magyar vonatkozásokat az irodalom, történelem és ének tárgyakban, ennek egyik eleme lenne a rovásírás, amely a nemzettudatot is erősítené minden iskolás gyermekben.
A Jobbik oktatási kabinetjének elnöke még 2010-ben, egy interjúban beszélt többek közt arról, mennyire nagy szükség lenne megismertetni az iskolásokat a rovásírással, amely az elmúlt húsz évben nem kapta meg a neki járó szerepet az intézményekben.
Pokorni Zoltán: rossz irányban
Amerre megyünk, a még szigorúbb, még fegyelmezettebb, kötöttebb, vonalasabb oktatás rossz irány. Ez nem megy, ezzel nem lesz sikeresebb, eredményesebb az oktatásunk, ezt tudomásul kell venni.
Pokorni Zoltán februárban többek közt arról nyilatkozott a szegedma.hu-nak, hogy több önállóságot kellene adni a magyar diákoknak, szükség van az anyagi és társadalmi különbségekből fakadó hátrányok csökkentésére és arra, hogy valódi tartalommal töltsék meg az egész napos iskolát.
Osztolykán Ágnes: a haverok és a tankönyvpiac
A tankönyvpiac államosítása gyakorlatilag kivégezte a magyar tankönyvkiadókat, vállalatok mennek csődbe, munkavállalók kerülnek az utcára, sok évtizedes szakmai tapasztalat megy kárba. Az intézkedéssorozat mögött az áll, hogy a haveroknak adják ki a tankönyvkészítés lehetőségét.
A központilag meghatározott tankönyvjegyzék és a tankönyvpiac államosítása miatt az LMP-s Osztolykán Ágnes idén áprilisban fordult közérdekű adatkéréssel az Oktatási Hivatalhoz, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez, illetve a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez, mert tudni szerette volna, hogy milyen szempontok alapján állították össze a tankönyvjegyzéket.
Hiller István: a felsőoktatás mint görögsaláta
A kormány felsőoktatási politikája olyan, mint egy "görögsaláta", van egy kicsi ebből és abból is benne, de semmi koncepció, semmi egységes nem látszik.
A volt oktatási miniszter 2012-ben azt mondta, szerinte megbukott a kormány önfinanszírozó felsőoktatásról szóló koncepciója, a döntéshozók új elképzelés hiányában rögtönöztek, ezért követelte a felsőoktatási kerekasztal helyreállítását és azt, hogy ezt követően a kormány azonnali hatállyal tűzze napirendre a felsőoktatás forráskivonásának kérdését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
