A kormány zárolást rendelt el több felsőoktatási intézménynél.
A kormány zárolást rendelt el több felsőoktatási intézménynél. Ez az első számítások szerint három-négymilliárd forintos megszorítást jelent az ágazatban - értesült a Népszabadság.
A napilap szombati száma ismerteti, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára a zárolásról levélben értesítette a felsőoktatási intézmények vezetőit. Lengyel Györgyi egy májusi kormányhatározatra hivatkozik, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök "a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről" hozott. A túlzottdeficit-eljárást azonban az Európai Bizottság június végén megszüntette.
A közigazgatási államtitkár csütörtöki levele szerint "az elrendelt zárolás azonnali végrehajtása érdekében, az intézmény bevétele terhére (…) soron kívül 2013. november 22-ig befizetni szíveskedjenek" az Emmi számlájára.
Az intézményeket különböző mértékben sújtja az újabb megszorítás: néhány egyetem azzal szembesült, hogy nagyobb összeget kell befizetnie, mint amennyit nemrégiben többletforrásként kapott. A minisztérium levelében az is furcsa, hogy a zárolást a saját bevétel terhére rendelték el. Ha az állami támogatás terhére zárolnának, azt az elszámolásnál vissza is kéne adniuk az intézményeknek - közli a napilap.
A most zárolt összegből a Semmelweis Egyetemre 481 millió forint jutott. Szél Ágoston rektor körlevelében már meg is tiltotta, hogy a gyógyításhoz külső szállítótól a klinikák vezetői vásároljanak. Az érintettek kizárólag az életmentő, sürgős esetek ellátásához szükséges eszközöket (vér, egészségügyi gázok, gyógyszerek, élelmiszerek) rendelhetnek, de ezekről is csak olyan számlákat írhatnak alá a gazdasági vezetők, amelyekben a kifizetést 2014-re dátumozták - írja a Népszabadság.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
