Drasztikusan csökken a felvételizők száma - nagy a baj a szlovák egyetemeken?

Évek óta folyamatosan csökken a felsőfokú képzés iránti igény Szlovákiában, az idén már kevesebben jelentkeztek a...

  • MTI
Az egyik pozsonyi egyetem. Kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, mint a korábbi években
Wikipedia

Évek óta folyamatosan csökken a felsőfokú képzés iránti igény Szlovákiában, az idén már kevesebben jelentkeztek a szlovákiai főiskolákra és egyetemekre, mint ahány hallgató felvételével az intézmények a terveikben számoltak. Mindez a szlovák akadémiai minősítő ügynökség (ARRA) aktuális jelentéséből derült ki, amelyet a szervezet honlapján hoztak nyilvánosságra szerdán.

Az összes szlovákiai felsőoktatási intézmény összesen 109 különböző karának adatait feldolgozó jelentés szerint 2007 óta folyamatosan csökken a főiskolai, illetve egyetemi képzésekre jelentkezők száma. Míg hat évvel ezelőtt megközelítőleg 85 ezren látogatták a különböző szlovákiai felsőoktatási intézményeket, számuk az idei évre mintegy 60 ezerre esett vissza. Bár a felsőfokú képzésre jelentkezők számának csökkenése folyamatos volt, az idén először fordult elő az, hogy a jelentkezők száma alatta maradt annak, ahány diák felvételével az intézmények összesen számoltak.

A vizsgált időszakot tekintve az idén először fordult elő az is, hogy az előző évihez képest nem csupán az alap- és mesterképzésekre jelentkezők száma, hanem a doktoranduszképzésre jelentkezőké is csökkent. A doktoranduszképzésre jelentkezők száma az elmúlt évek során folyamatos növekedést mutatott, tavaly például éves szinten 4 százalékkal nőt, az idén viszont éves szinten 8 százalékkal csökkent. Ez utóbbi szakértői vélemények szerint részben annak is köszönhető, hogy 2011-ben a szlovák oktatásügyi minisztérium lehetővé tette, hogy az oktatási intézmények maguk döntsenek arról, hogy hány helyet hoznak létre a doktoranduszképzésben, ugyanakkor az e célra számukra juttatott anyagi keretet változatlanul hagyta a tárca, aminek köszönhetően több intézmény csökkentette a helyek számát.

Az újonnan jelentkezett diákok létszámának csökkenése nem azonos mértékben érintette az egyes intézményeket, a nevesebbnek számító intézményekben alacsonyabb mértékű volt, vagy esetenként alacsony mértékben ugyan, de nőtt is a jelentkezők száma. Ez a jelentés szerint azt jelzi, hogy Szlovákiában a felsőoktatási intézmények között éleződni fog a hallgatókért folytatott konkurenciaharc, és az egyes intézmények folyamatosan két csoportba oszlanak: az elsődlegesen oktatási jellegű, illetve a kutatással kiemelten foglalkozó intézmények csoportjára.

A jelentés szerint tekintettel a demográfiai mutatókra, a felsőfokú képzésre jelentkezők száma Szlovákiában várhatóan tovább csökken az elkövetkezendő években. Az ARRA úgy véli, 2020 és 2022 között éri el a szlovákiai főiskolák és egyetemek hallgatóinak száma a minimumot, majd 2030 körül emelkedik ismét a jelenlegi szintre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.