Évek óta folyamatosan csökken a felsőfokú képzés iránti igény Szlovákiában, az idén már kevesebben jelentkeztek a...
Évek óta folyamatosan csökken a felsőfokú képzés iránti igény Szlovákiában, az idén már kevesebben jelentkeztek a szlovákiai főiskolákra és egyetemekre, mint ahány hallgató felvételével az intézmények a terveikben számoltak. Mindez a szlovák akadémiai minősítő ügynökség (ARRA) aktuális jelentéséből derült ki, amelyet a szervezet honlapján hoztak nyilvánosságra szerdán.
Az összes szlovákiai felsőoktatási intézmény összesen 109 különböző karának adatait feldolgozó jelentés szerint 2007 óta folyamatosan csökken a főiskolai, illetve egyetemi képzésekre jelentkezők száma. Míg hat évvel ezelőtt megközelítőleg 85 ezren látogatták a különböző szlovákiai felsőoktatási intézményeket, számuk az idei évre mintegy 60 ezerre esett vissza. Bár a felsőfokú képzésre jelentkezők számának csökkenése folyamatos volt, az idén először fordult elő az, hogy a jelentkezők száma alatta maradt annak, ahány diák felvételével az intézmények összesen számoltak.
A vizsgált időszakot tekintve az idén először fordult elő az is, hogy az előző évihez képest nem csupán az alap- és mesterképzésekre jelentkezők száma, hanem a doktoranduszképzésre jelentkezőké is csökkent. A doktoranduszképzésre jelentkezők száma az elmúlt évek során folyamatos növekedést mutatott, tavaly például éves szinten 4 százalékkal nőt, az idén viszont éves szinten 8 százalékkal csökkent. Ez utóbbi szakértői vélemények szerint részben annak is köszönhető, hogy 2011-ben a szlovák oktatásügyi minisztérium lehetővé tette, hogy az oktatási intézmények maguk döntsenek arról, hogy hány helyet hoznak létre a doktoranduszképzésben, ugyanakkor az e célra számukra juttatott anyagi keretet változatlanul hagyta a tárca, aminek köszönhetően több intézmény csökkentette a helyek számát.
Az újonnan jelentkezett diákok létszámának csökkenése nem azonos mértékben érintette az egyes intézményeket, a nevesebbnek számító intézményekben alacsonyabb mértékű volt, vagy esetenként alacsony mértékben ugyan, de nőtt is a jelentkezők száma. Ez a jelentés szerint azt jelzi, hogy Szlovákiában a felsőoktatási intézmények között éleződni fog a hallgatókért folytatott konkurenciaharc, és az egyes intézmények folyamatosan két csoportba oszlanak: az elsődlegesen oktatási jellegű, illetve a kutatással kiemelten foglalkozó intézmények csoportjára.
A jelentés szerint tekintettel a demográfiai mutatókra, a felsőfokú képzésre jelentkezők száma Szlovákiában várhatóan tovább csökken az elkövetkezendő években. Az ARRA úgy véli, 2020 és 2022 között éri el a szlovákiai főiskolák és egyetemek hallgatóinak száma a minimumot, majd 2030 körül emelkedik ismét a jelenlegi szintre.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
