Színvonalemelésre van szükség a felsőoktatásban – jelentette ki Klinghammer István felsőoktatásért felelős...
Színvonalemelésre van szükség a felsőoktatásban – jelentette ki Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár csütörtökön Szegeden. A politikus az életen át tartó tanulásról szóló 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia nyitóelőadásán azt mondta, a kormány döntése alapján átalakulási folyamat megy végbe a hazai felsőoktatásban, az egyetemi élet a minőség jegyében újul meg.
Az államtitkár kifejtette, a felsőoktatás tömegesítése rövidtávon megoldást kínált a munkaerő-piaci gondok megoldására, azonban a folyamat a képzés szerkezetének torzulásához vezetett. Ma is fiatalok ezrei jutnak piacképtelen végzettséghez, miközben a műszaki és a természettudományos területen nincs elég hallgató.
Klinghammer István hangsúlyozta: sürgetően szükség van olyan lépésekre, amelyek megakadályozzák, hogy fontos képzési formák kiessenek az oktatás struktúrájából, különben nem lesz megfelelően képzett munkaerő a gazdasági növekedéshez.
Hozzátette, az állam feladata a képzési szakok intézménytípusokhoz rendelése. Meg kell határozni, mely intézmények azok, amelyek a naprakész tudásanyag átadásával szakembereket képeznek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a közigazgatás számára, illetve amelyek ezen túllépve nemzetközi szintű tudományos műhelyként működnek – mondta az államtitkár.
Közölte, okosan és célirányosan kell felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, s a tömeges képzés nem mehet a tehetséges hallgatók oktatásának rovására. A kétnapos szegedi rendezvényt a MELLearN (Magyar Egyetemi Lifelong Learning Network) – Felsőoktatási hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület szervezte.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
