Színvonalemelésre van szükség a felsőoktatásban – jelentette ki Klinghammer István felsőoktatásért felelős...
Színvonalemelésre van szükség a felsőoktatásban – jelentette ki Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár csütörtökön Szegeden. A politikus az életen át tartó tanulásról szóló 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia nyitóelőadásán azt mondta, a kormány döntése alapján átalakulási folyamat megy végbe a hazai felsőoktatásban, az egyetemi élet a minőség jegyében újul meg.
Az államtitkár kifejtette, a felsőoktatás tömegesítése rövidtávon megoldást kínált a munkaerő-piaci gondok megoldására, azonban a folyamat a képzés szerkezetének torzulásához vezetett. Ma is fiatalok ezrei jutnak piacképtelen végzettséghez, miközben a műszaki és a természettudományos területen nincs elég hallgató.
Klinghammer István hangsúlyozta: sürgetően szükség van olyan lépésekre, amelyek megakadályozzák, hogy fontos képzési formák kiessenek az oktatás struktúrájából, különben nem lesz megfelelően képzett munkaerő a gazdasági növekedéshez.
Hozzátette, az állam feladata a képzési szakok intézménytípusokhoz rendelése. Meg kell határozni, mely intézmények azok, amelyek a naprakész tudásanyag átadásával szakembereket képeznek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a közigazgatás számára, illetve amelyek ezen túllépve nemzetközi szintű tudományos műhelyként működnek – mondta az államtitkár.
Közölte, okosan és célirányosan kell felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, s a tömeges képzés nem mehet a tehetséges hallgatók oktatásának rovására. A kétnapos szegedi rendezvényt a MELLearN (Magyar Egyetemi Lifelong Learning Network) – Felsőoktatási hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület szervezte.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
