Főiskolaként fog működni az új tanévtől kezdve a révkomáromi Selye János Egyetem - közölte a TASR szlovák hírügynökség hétfőn az akkreditációs folyamat eredményére hivatkozva.
Nem mindenki tudja 15-16 éves korában, hogy mivel fog/szeretne foglalkozni miután befejezte a tanulmányait, sőt sokan még a diploma megszerzése után sem biztosak abban, hogy az az irány, amit korábban választottak jó döntés volt-e. Akik tudják, azok szerencsésebbek, és valószínűleg azon a pályán fognak dolgozni, amit már réges-régen megcéloztak. A most következő tanácsok azonban nekik is hasznosak lehetnek egyetemi éveik alatt.
Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetője szerint minimum hat hónapig, ha viszont ennél rövidebb ideig tart csak a gyakorlat akkor annak hatékonysága komolyan megkérdőjelezhető.
A középiskolások egyetértenek a felsőoktatási intézményvezetők álláspontjával, mely szerint 200 pontra emelnék a 160 pontban meghatározott felvételi minimumot - derült ki a Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) kutatásából. 264 érettségit adó középiskola 3086 diákja vett részt a kutatásban, akik 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben tesznek érettségi vizsgát, és biztosan szeretnének továbbtanulni valamely felsőoktatási intézményben.
Egy hét múlva ilyenkor már nyilvánosak lesznek a felvételi pontszámok és lezárul az idei érettségi-felvételi időszak első felvonása (a másodikra még a pótfelvételik formájában várni kell). Addig is érdemes megnézni, hogy tavaly hogy alakultak a ponthatárok, hová kellett a legtöbb és hová a legkevesebb pont a bekerüléshez.
Tavaly óta tarol a turizmus és vendéglátás, a korábban biztos befutónak számító gazdálkodási és menedzsment szak ennek következtében idén is be kell hogy érje a második hellyel. A húsz legnépszerűbb szak listáján nagy nyerteseket és kevésbé nagy veszteseket is találunk, de a mindent eldöntő ponthatárokra még várni kell jövő hét csütörtökig.
Tavaly lépett életbe az új felvételi pontszámítási rendszer, melynek lényege, hogy a „mindent eldöntő” pontokat kétféleképpen lehet kiszámolni és végül azt veszik figyelembe, amelyik a neked kedvezőbb. Lássuk, hogyan is állnak ezek össze.
Kiss Ádám a Showder Klub népszerű humoristája igazán képben van a mai magyar felsőoktatási viszonyokat illetően, hiszen nem kevesebb, mint 6 éve jár főiskolára. Hogy miért is, az kiderül interjúnkból:
Februárban három szakon is indul mesterképzés a BGF-en.
„Itt az alapműveltséged már kevés lesz a ketteshez. Kíváncsi vagy, milyen egy vizsgaidőszak ezen az egyetemen? Emlékezz vissza az érettségire való felkészülésedre, és szorozd meg héttel! Kerülj jó vizsgabizottsághoz! Húzz mindig jó tételt! Így megúszod kevés utóvizsgával…”
A tudatos pályaválasztás nem mindannyiunk kiváltsága, sokan jól bevált forgatókönyvek alapján döntenek, vannak, akik csak tapogatóznak, és vannak, akiknél kifejezetten evés közben jön meg az étvágy. Váczi Eszter számára főiskolai évei voltak meghatározóak, olyannyira, hogy most újból iskolába jár, magabiztosan választva meg szakmai továbbfejlődését.
Hiába feltétele évek óta a diploma átvételének a nyelvvizsga, sok hallgató még mindig annak hiánya miatt nem kapja kézhez oklevelét - adta hírül az Inforádió. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint a probléma orvoslásához az oktatás minden szereplőjét be kell vonni a kérdésbe.
Kihirdette a Build Something! (Építs valamit!) verseny győzteseit az Autodesk Inc., mely kezdeményezés a világ tervező szakembereinek következő generációját bátorította egy fenntarthatóbb világ megalkotására.
Az ELTE és a BME diákjai több kategóriában is kiemelkedő helyezéseket értek el a bulgáriai Blagojevgrádban rendezett Egyetemisták Nemzetközi Matematikaversenyén.
A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.
Folytatódtak az elmúlt évek tendenciái az idei felsőoktatási felvételi statisztikák szerint. Tovább csökkent a felvételizők száma, és továbbra is őrzik vezető helyüket a társadalomtudományok a mérnöki és a természettudományos szakok előtt. Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak a diákokat érintik az eredméynek, de a gazdaság számára is meghatározó, hogy hány szakon, milyen képességű diákok tanulnak.
Bekerülni azokra a szakokra, ahol legnagyobb a túljelentkezés, komoly teljesítmény. De felmerül a kérdés, mit is nyerünk mindezzel. Részesei leszünk a divat diktálta trendeknek, jól csengő szakmát szerzünk, de tényleg ez jelenti az utat a siker felé? Vagy a menedzsment, a gazdaság és más jól csengő kifejezések áldozataivá válunk? A top tíz szak elvégzésével ugyanis még korántsem jár együtt a luxusautó vagy a balatoni villa, viszont jó eséllyel találhatjuk szembe magunkat a munkaerőpiaci túlkínálattal...
A Budapesti Műszaki Főiskola sikeresen pályázott a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet felsőoktatási intézményekben folyó gyakorlati képzések tárgyi feltételeinek fejlesztését szolgáló támogatási forrásra. A megítélt közel 12 millió forintot a villamosmérnök, műszaki menedzser, gépészmérnök, had- és biztonságtechnikai mérnök, mechatronikai mérnök, mérnökinformatikus képzésekhez szükséges, a mai technológiák élvonalába tartozó gyakorlati eszközök, berendezések beszerzésre fordítják a karok - közölte a főiskola az EduPress-szel.
Hulladékgazdálkodási technológus, vizuális nevelőtanár, faipari termékszervező, moderátor – néhány kiragadott példa abból a rengeteg szakirányból, amelyre az idei évben túl kevesen jelentkeztek, így nem indulnak el a képzések. Valószínűleg nem csak mi találtuk bizarrnak és értelmezhetetlennek ezeket az elnevezéseket. Cikkünkben összegyűjtöttük az idei évre meghirdetett legfurcsább felsőoktatási szakokat.
Figyelünk a tandíjra, tudomásunk van az albérletek áráról, minden más költségtényezőt pedig figyelmen kívül hagyunk pályaválasztáskor. A diákok hosszú távon gondolkodnak, és az egyetemi költségek lefaragása érdekében nem szeretnék a karrierjüket kockáztatni. De mennyibe kerül valóban egy diploma? Van-e különbség a vidéki és a fővárosi diákélet költségei között?
