Egyre keskenyebb a határvonal egyetemek és főiskolák között

Februárban három szakon is indul mesterképzés a BGF-en.

  • Eduline

Egyre kevésbé állja meg a helyét az egyetemek és főiskolák korábban megszokott, képzési idő alapján történő megkülönböztetése, hiszen a bolognai folyamatnak köszönhetően a felsőoktatási intézmények hat- vagy hét féléves alap-, és ezekre épülő kétéves mesterszakokat indítanak - hívta fel a figyelmet a Budapesti Gazdasági Főiskola az Educatio 2009 felsőoktatási szakkiállításon, ahol bemutatta újonnan akkreditált mesterképzéseit is.

A bolognai folyamat következtében kialakuló tendencia azt támasztja alá, hogy a főiskolákon is elérhetővé válik a doktori képzés kivételével a felsőoktatás valamennyi képzési szintje, mivel minden felsőoktatási intézmény számára adott a lehetőség mesterképzés indítására. A BGF például 2009-re összesen 486 államilag támogatott nappali és levelező tagozatos mesterképzés-helyet kapott.

Közgazdász-tanár, turizmus-menedzsment és marketing szakon indul mesterképzés 2009 februárjában a Budapesti Gazdasági Főiskolán, melyek közül a felvett hallgatók létszámát (104 fő) tekintve egyértelműen az utóbbi bizonyult a legnépszerűbbnek. Ezekkel együtt immár összesen három tudományterületen (gazdaságtudomány, társadalomtudomány, pedagógusképzés), hat akkreditált mesterképzést kínál az intézmény.

A képzési kínálat a tervek szerint szeptembertől válik teljessé, amikor a nemzetközi tanulmányok, a pénzügy, a számvitel és a turizmus-menedzsment mesterszakokon is megkezdődik az oktatás.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.