Január 24-én írják meg a diákok a központi írásbeli felvételit, amely sok esetben már önmagában eldönti, ki kerülhet be a legnépszerűbb gimnáziumok szóbelijére. Megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt két év pontátlagai magyarból és matematikából, és azt is, hogy 2025-ben hány ponttól hívták be a negyedikeseket az elitgimnáziumokba.
Finnországban nincs a magyarországihoz hasonló teljesítményértékelési rendszer, mégis nagy hangsúlyt kap az önreflexió. A magyar TÉR sok tanár szerint rengeteg sebből vérzik, kezdve azzal, hogy a pedagógusok korlátozott számban juthattak a kiemelkedő kategóriába, odáig, hogy az alapfeladatok színvonalas elvégzése kevésbé fontos az értékelésben az önként vállalt többletfeladatokhoz képest.
Megemelték az állami ösztöndíjas helyek számát a BME-n, de még mindig nem éri el a 2024-es szintet. Különösen azok járnak jól, akik valamelyik gazdasági képzésre szeretnének jelentkezni a Műegyetemen.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) hosszú évek óta hangsúlyozza, hogy a kormányzati sikerpropaganda mögött, amely a diplomák számának növekedésével büszkélkedik, súlyos tartalmi válság húzódik meg.
„Már nem is próbálkozunk az applikációval” – ezt többen is mondták nekünk az Educatio kiállítás második napján. A szigorított pontgyűjtési rendszer szerint 100 pont nélkül idén nem járt iskolai igazolás, csakhogy technikai hibák miatt végül az igazolásokat pontok nélkül is kiosztották.
Jelenleg sátrakban tanulnak a gyerekek internet és áram nélkül, ami még messze nem egy normális iskolai helyzet, egy új kezdet. Több mint ezer diák jut 24 tanárra, és még mindig sokan szeretnének beiratkozni.
A világ hálózatait túlságosan leterheli a mesterséges intelligencia.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta a BME 2026 és 2029 közötti időszakra szóló Nemek Közötti Egyenlőségi Tervét, amelynek célja az esélyegyenlőség erősítése és a befogadó egyetemi környezet megteremtése.
Pénteken ország déli részében ónos esőre számítanak, ezért több iskolában rendkívüli intézkedéseket vezettek be.
Összegyűjtöttük, hogyan alakultak az országos átlagpontszámok a hatodikosok központi írásbelijén az elmúlt két évben, és azt is megnéztük, milyen eredményekkel lehetett bejutni a legkeresettebb gimnáziumok szóbelijére.
A szokatlanul nagy havazás nemcsak örömet, hanem kisebb kihívásokat is hozott magával – például azt, hogy sok helyen egyszerűen elfogytak a szánkók.
A napokig tartó havazás után újabb kihívást hoz az időjárás: pénteken több térségben is ónos eső várható, ami a közlekedést és az iskolába jutást is veszélyessé teheti. Emiatt már most vannak olyan intézmények, ahol az online oktatás mellett döntöttek.
Jó hír a felvételizőknek: az állami ösztöndíjas férőhelyek száma idén szinte minden egyetemen emelkedett. Ez jelentős változás a múlt évhez képest, amikor több intézmény akár több ezerrel is csökkentette az állami helyek számát.
Ha valaki ma fiatal Magyarországon, és lakhatási támogatást keres, egy fontos kérdéssel nagyon hamar szembesül: tervez-e gyereket a közeljövőben. Ha a válasz nem, akkor a lehetőségek száma látványosan megcsappan. Megnéztük, milyen megoldásokat kínál a kormány a fiatalok lakhatási problémáira az Ifistart nevű oldalon.
A hatalmas hóesés előhozta az emberek kreatív énjét: a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán megjelent egy hóból kigyúrt medve, aminek azonnal fontos funkciója lett.
Tegnapelőtt ért véget a Szülői Hang közösség második, ideiglenes működésfelfüggesztése. A csoport az elmúlt napokban tudatosan állította le online jelenlétét, hogy felhívja a figyelmet súlyos anyagi és szervezeti nehézségeire.
Hankó Balázs tette közzé a Magyar Rektori Konferencia elnökének a bejelentését, miszerint azok a hallgatók, akik az időjárási körülmények miatt nem tudnak időben megjelenni a vizsgájukon, nem kerülhetnek hátrányba.
Hosszú évek óta először végre előkerülhettek a szánkók a gyerekek legnagyobb örömére, de az extrém időjárás továbbra sem kedvez azoknak, akiknek ki kell menniük a lakásból.
Mi különbözteti meg a jó matematikatanárt az átlagostól? Egy friss amerikai kutatás szerint a válasz meglepően egyszerű lehet: az, hogy milyen gyakran és hogyan használ matematikai szakkifejezéseket az órán. Azok a pedagógusok, akik rendszeresen élnek az olyan fogalmakkal, mint a "tényező", "nevező" vagy "többszörös", mérhetően jobb eredményeket érnek el a diákjaikkal.
Helyi szakszervezeti csoportok megalakítására buzdítja a pedagógusokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A felhívás apropója a 2026-ra tervezett pedagógus-béremelés, amelynek részletszabályai szerinte annyira hiányosak, hogy komoly kiszolgáltatottságba sodorhatják az érintetteket.
