Eltüntetik Pécsről a félelmet vagy gyűlöletet keltő plakátokat

A pécsieknek nem kell többé elviselniük a városképet csúfító politikai plakátokat.

Egy rendelet elfogadásával úgy döntött a pécsi közgyűlés, hogy a város lakóinak nem kell tovább tűrniük a félelmet vagy gyűlöletet keltő plakátokat – szúrta ki a 444 a PécsMa oldalán.

A városi közgyűlésen egy 2008-as rendeletet módosítottak, ami úgy szól, hogy azok a plakátok, amelyek „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő”, valamint „olyan tevékenység vagy körülmény reklámozására vagy bemutatására, amely nem szolgálja a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg” nem köthető közterület-használati megállapodás.

A lap szerint a döntés jogszabályi hátteret biztosít arra, hogy a pécsieknek ne kelljen a továbbiakban elviselniük a városképet csúfító politikai plakátok látványát.

Péterffy Attila, Pécs polgármestere ezzel kapcsolatban azt mondta: „A lépés szükségszerű, bár abban az értelemben nem egyedi, hogy ezt már több önkormányzat is megtette.”

Sokaknak van elege a plakátokból

Az elmúlt hónapokban az Eduline rendszeresen beszámolt arról, hogy hol bukkannak fel, majd honnan szedetik le az uszító, félelemkeltő plakátokat. Nemrég egy óvoda területén jelent meg Magyar Pétert lejárató óriásplakát, amit végül leszedettek. Majd egy veszprémi középiskola épületére kirakott háborús plakát jutott ugyanerre a sorsa. De az elmúlt hónapokban Újbuda, Szolnok és Mosonmagyaróvár városvezetése is megelégelte, hogy háborús propaganda plakátok vannak a közterületeken. Egy kisbéri nagypapa az általános iskolával szembe kirakott plakátot próbálta leszedetni, novemberben pedig piliscsabai szülők háborodtak fel, miután háborús plakátot tettek ki az iskolától pár lépésre.

Szorongást, depressziót és testi tüneteket is kiválthat a gyerekekből az országot elárasztó háborús propaganda

Háború, Brüsszel, szankciók, veszély. Az elmúlt években ezek a szavak tűntek fel talán a legtöbbször a politikai plakátokon, de volt már példa bombát ábrázoló óriásplakátokra is, legutóbb pedig a lángokban álló osztrák fővárost ábrázoló szórólapokat osztogattak Szombathelyen. Az elmúlt napokban ismét eldurvult a politikai kampány, de az átlagos hétköznapokba is beleásta magát a politika, és annak minden félelemkeltő, riogató eleme. Ezt megelégelve számos gyermekjogi szervezet emelte fel a hangját.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.