Nyolc budapesti iskolát fenyegetett meg robbantással egy 16 éves
Az FBI segítségével kapták el.
Terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés miatt emelt vádat a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség egy fiatalkorú fiú ellen, aki több tucat iskolának küldött robbantással fenyegető e-maileket.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség közzétette, hogy a vád szerint a fiú a 2024/2025-ös tanévben egy tiszaújvárosi középiskola diákja volt, azonban csak néhány napot járt be, szeptember második felétől pedig igazolatlanul hiányzott.
A fenyegetések ötlete állítólag televíziós hírműsorokból származott. A diák először saját iskolájának írt e-mailt tavaly január végén, amelyben robbanószerkezet elhelyezéséről számolt be. Az üzenetben azt állította, hogy társaival a muszlimok elleni támadásokat akarják „megbosszulni”.
A riasztás miatt a rendőrség és a katasztrófavédelem átvizsgálta az érintett iskola épületét, de robbanószerkezetet nem találtak. Az intézményből 555 diákot és 95 dolgozót küldtek haza.
A fiú később összesen 46 oktatási intézménynek küldött hasonló fenyegetéseket. Ezek közül 30 iskolában rendelték el az épület kiürítését, ami 2642 diákot és 341 dolgozót érintett.
Az ügyészség a büntetlen előéletű fiatalkorúval szemben felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, pártfogó felügyelet elrendelésével. Emellett előírnák számára, hogy részt vegyen a pártfogó által szervezett csoportos foglalkozásokon is.
Az FBI segítségével kapták el.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.