Zsembery Katinka fiatal műkorcsolyázó kedden a közösségi médiában osztotta meg történetét arról az időszakról, amikor Sebestyén Júlia volt az edzője. A sportoló azt írta, hogy hosszú ideig nem beszélt a vele történtekről, most azonban készen áll rá, hogy nyilvánosság elé álljon.
A sportoló azt követően szólalt meg, hogy február végén kiderült, a Budapesti Rendőr-főkapitányság tavaly novemberben egy személyt gyanúsítottként hallgatott ki háromrendbeli kiskorú veszélyeztetésének gyanújával. Bár a hatóságok nem nevezték meg az érintettet, a körülmények alapján feltételezhetően Gór-Sebestyén Júliáról lehetett szó.
Zsembery arról számolt be, hogy edzőváltása után kezdte másként látni a mögötte álló éveket:
Ekkor léptem ki először abból a sikerre ítélt, de végül számomra mérgezővé vált buborékból, amiben szó szerint felnőttem. Ekkor tekintettem vissza az előző évtizedemre... és leesett. Ez nem volt normális. Ennek nem így kellett volna történnie.
Felidézte azt is, hogy a panaszok ellenére sokáig nem történt érdemi lépés:
Mi csak azt szerettük volna, hogy a szövetség a saját szabályzatát betartsa a bántalmazási ügyekkel kapcsolatban. Hónapokon keresztül csak időhúzás, szabály változtatás, mismásolás történt. Sajnos ebből arra kellett következtetnünk, hogy vannak érinthetetlen edzők, akik ellen hiába minden panasz. Erős védelmet nyújtott számára a befolyásos háttere is.
Egy nappal a Sebestyén Júlia elleni fegyelmi vizsgálat előtt módosította szabályzatát a MOKSZ
A sportoló szerint különösen nehéz volt számára, amikor a nyilvánosságban tagadták a vádakat: „Hazugságnak lett beállítva az éveken keresztül átélt fizikai és mentális bántalmazás, amikkel még ma is küzdök.”
A rendőrségi eljárás során – mint írja – még inkább tudatosult benne a történtek súlya, és hogy mások is hasonló élményeket éltek át.
Zsembery posztjában azt is hangsúlyozta, tisztában van azzal, hogy sokan példaképként tekintenek a korábbi bajnokra, ugyanakkor szerinte a sportolói múlt és az edzői viselkedés között éles ellentmondás lehet:
Tudom, hogy sokaknak nehezen hihető, amiről most beszélek. Igaza van azoknak akik a húsz évvel ezelőtti Sebestyén Júlia Európa-bajnokra úgy emlékeznek, mint rendkívüli sportolóra, szimpatikus emberre, példaképre, akiért hajnalban bekapcsolták a tévét és együtt szurkolt az egész ország. De az is igaz, hogy az a bajnok, ugyanaz az edző, aki több gyerekkel is úgy bánt, mint velem. Erőszakkal, megfélemlítéssel és megalázóan.
Sebestyén Júlia korábban visszautasította a vádakat, és azt közölte: munkáját minden esetben a szakmai és etikai szabályok betartásával végzi, elutasítva a bántalmazás minden formáját.
„A gyerekek győzni szeretnének, de nem minden áron”
Szenvedni kell egy gyereknek a sikerért? Büntethet a jobb teljesítmény reményében az edző? Mi számít bántalmazásnak a sportban? A Sebestyén Júlia-ügy kapcsán Nagy Sándor sportpszichológust kérdeztük.
