Rendőr vagy mentős szeretne lenni a kisfiú, aki megmentette az anyukája életét, mikor hívta a 112-t
„Na, szia, szia, mentő!” – ezekkel a szavakkal kért segítséget egy négyéves kisfiú, Medárd 112-n, amikor inzulinos cukorbeteg anyukája rosszul lett.
Komoly vészhelyzetben bizonyította rátermettségét egy tíz év körüli kisfiú Komárom-Esztergom vármegyében: testvére életét segített megmenteni azzal, hogy azonnal segítséget hívott, és higgadtan követte az utasításokat.
Az Országos Mentőszolgálat számolt be arról, hogy a két testvér rollerezni indult, amikor az idősebb fiú hirtelen rosszul lett. Erős fejfájásra panaszkodott, ezért félrehúzódtak a bicikliúton, majd a fiú leült – nem sokkal később azonban elvesztette az eszméletét, és görcsrohama lett.
A kisebb testvér nem esett pánikba: azonnal hívta a segélyhívót, és pontosan beszámolt bátyja állapotáról. A mentésirányító végig vonalban maradt vele, miközben a kisfiú követte az utasításokat, és mindent megtett, amit csak tudott.
A helyszínre rövid időn belül kiérkeztek a mentők: először egy mentőgépkocsi, majd néhány perccel később egy esetkocsi is csatlakozott az ellátáshoz. A bátyját segítő kisfiú eközben végig együttműködött a mentősökkel.
Az idősebb testvér végül magához tért, közben a szülők is megérkeztek a helyszínre. A fiút stabil állapotban szállították kórházba.
Az eset jól mutatja, milyen fontos a gyors reakció és az alapvető vészhelyzeti tudás: a kisfiú lélekjelenléte és bátorsága kulcsszerepet játszott abban, hogy testvére időben ellátáshoz jusson.
„Na, szia, szia, mentő!” – ezekkel a szavakkal kért segítséget egy négyéves kisfiú, Medárd 112-n, amikor inzulinos cukorbeteg anyukája rosszul lett.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.