Rendőr vagy mentős szeretne lenni a kisfiú, aki megmentette az anyukája életét, mikor hívta a 112-t
„Na, szia, szia, mentő!” – ezekkel a szavakkal kért segítséget egy négyéves kisfiú, Medárd 112-n, amikor inzulinos cukorbeteg anyukája rosszul lett.
Komoly vészhelyzetben bizonyította rátermettségét egy tíz év körüli kisfiú Komárom-Esztergom vármegyében: testvére életét segített megmenteni azzal, hogy azonnal segítséget hívott, és higgadtan követte az utasításokat.
Az Országos Mentőszolgálat számolt be arról, hogy a két testvér rollerezni indult, amikor az idősebb fiú hirtelen rosszul lett. Erős fejfájásra panaszkodott, ezért félrehúzódtak a bicikliúton, majd a fiú leült – nem sokkal később azonban elvesztette az eszméletét, és görcsrohama lett.
A kisebb testvér nem esett pánikba: azonnal hívta a segélyhívót, és pontosan beszámolt bátyja állapotáról. A mentésirányító végig vonalban maradt vele, miközben a kisfiú követte az utasításokat, és mindent megtett, amit csak tudott.
A helyszínre rövid időn belül kiérkeztek a mentők: először egy mentőgépkocsi, majd néhány perccel később egy esetkocsi is csatlakozott az ellátáshoz. A bátyját segítő kisfiú eközben végig együttműködött a mentősökkel.
Az idősebb testvér végül magához tért, közben a szülők is megérkeztek a helyszínre. A fiút stabil állapotban szállították kórházba.
Az eset jól mutatja, milyen fontos a gyors reakció és az alapvető vészhelyzeti tudás: a kisfiú lélekjelenléte és bátorsága kulcsszerepet játszott abban, hogy testvére időben ellátáshoz jusson.
„Na, szia, szia, mentő!” – ezekkel a szavakkal kért segítséget egy négyéves kisfiú, Medárd 112-n, amikor inzulinos cukorbeteg anyukája rosszul lett.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.