„Na, szia, szia, mentő!” – ezekkel a szavakkal kért segítséget egy négyéves kisfiú, Medárd 112-n, amikor inzulinos cukorbeteg anyukája rosszul lett.
Az RTL Híradó riportjából kiderült, hogy inzulinos cukorbeteg anyának, Kovács Renátának a vércukorszintje veszélyesen leesett, és ezért eszméletét vesztette.
A bajt a kisfia vette észre, aki pontosan tudta, mit kell tennie. Először megpróbált segíteni azzal, amit korábban már látott. „Hoztam be neki ilyen cukros vizet” – mesélte Medárd. Mivel ez nem segített, a kisfiú felhívta a 112-t, és meglepő nyugalommal válaszolt a mentésirányító kérdéseire.„A levegőt veszi anyukád?” – hangzott el a diszpécser részéről. „Anya lélegzik csak… igen, szuszog és pislog” – felelte a gyerek.A mentésirányító utasításait követve Medárd egy székre állva kinyitotta a bejárati ajtót, hogy a mentők be tudjanak jutni. A kisfiú ezután a szomszédhoz is átkopogott, és átadta neki a telefont.A riportból kiderült, hogy a drámai helyzetet az okozta, hogy az édesanya vércukormérő szenzora meghibásodott, így nem jelzett időben. A veszélyt egyedül a kisfiú vette észre. Medárd még a kiérkező mentősöket is felkészülten várta, majd mivel nagyon éhes volt, kért egy szendvicset is tőlük.Kovács Renáta a történtekből alig emlékszik valamire.Csak arra, amikor így magamhoz tértem, és a mentősök már adják nekem a cukoroldatot. Annyi van meg, ilyen hangfoszlányok, hogy a kisfiam beszél valakivel
– idézte fel. A fiára rendkívül büszke, és hangsúlyozta: „Ez egy olyan helyzet, hogy egy felnőtt is megijed, nemhogy egy kisgyerek.”
Medárd azóta betöltötte az ötödik életévét, a család Budapestről Győrbe költözött. A kisfiú élvezi a figyelmet: amikor megkérdezték, tudják-e az óvodában, mi történt, büszkén válaszolta: „Igen, mondtam, hogy sztár vagyok.” Azt is elárulta, hogy ha felnő, rendőr vagy mentős szeretne lenni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
