Rendőr vagy mentős szeretne lenni a kisfiú, aki megmentette az anyukája életét, mikor hívta a 112-t

„Na, szia, szia, mentő!” – ezekkel a szavakkal kért segítséget egy négyéves kisfiú, Medárd 112-n, amikor inzulinos cukorbeteg anyukája rosszul lett.

Az RTL Híradó riportjából kiderült, hogy inzulinos cukorbeteg anyának, Kovács Renátának a vércukorszintje veszélyesen leesett, és ezért eszméletét vesztette.

A bajt a kisfia vette észre, aki pontosan tudta, mit kell tennie. Először megpróbált segíteni azzal, amit korábban már látott. „Hoztam be neki ilyen cukros vizet” – mesélte Medárd. Mivel ez nem segített, a kisfiú felhívta a 112-t, és meglepő nyugalommal válaszolt a mentésirányító kérdéseire.

„A levegőt veszi anyukád?” – hangzott el a diszpécser részéről. „Anya lélegzik csak… igen, szuszog és pislog” – felelte a gyerek.

A

mentésirányító utasításait követve Medárd

egy székre állva kinyitotta a bejárati ajtót, hogy a mentők be tudjanak jutni. A kisfiú ezután a szomszédhoz is átkopogott, és átadta neki a telefont.

A riportból kiderült, hogy a drámai helyzetet az okozta, hogy az édesanya vércukormérő szenzora meghibásodott, így nem jelzett időben. A veszélyt egyedül a kisfiú vette észre. Medárd még a kiérkező mentősöket is felkészülten várta, majd mivel nagyon éhes volt, kért egy szendvicset is tőlük.

Kovács Renáta a történtekből alig emlékszik valamire.

Csak arra, amikor így magamhoz tértem, és a mentősök már adják nekem a cukoroldatot. Annyi van meg, ilyen hangfoszlányok, hogy a kisfiam beszél valakivel

– idézte fel. A fiára rendkívül büszke, és hangsúlyozta: „Ez egy olyan helyzet, hogy egy felnőtt is megijed, nemhogy egy kisgyerek.”

Medárd azóta betöltötte az ötödik életévét, a család Budapestről Győrbe költözött. A kisfiú élvezi a figyelmet: amikor megkérdezték, tudják-e az óvodában, mi történt, büszkén válaszolta: „Igen, mondtam, hogy sztár vagyok.” Azt is elárulta, hogy ha felnő, rendőr vagy mentős szeretne lenni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.