Jogsértően használta fel egy kisgyerek szereplését kampánycélokra Orbán Viktor – ezt mondta ki a Kúria abban az ügyben, amely a miniszterelnök egyik, közösségi médiában terjedő videója miatt indult.
A HVG írta meg, hogy a döntés nemcsak Orbán Viktor videójára vonatkozik: a bíróság világossá tette, hogy a gyerekek kampánycélú felhasználása általánosságban is tilos – nemcsak iskolai vagy óvodai környezetben, hanem azon kívül is.
Az ügy előzménye egy kaposvári fórum volt, ahol a miniszterelnök egy integető kisgyereket a színpadra emelt. A jelenetet a tömeg lelkesedése kísérte, a felvétel pedig hamar megjelent Orbán Viktor közösségi felületein is.
A videó később tovább terjedt: megosztotta többek között Szűcs Gábor, a kormánypárt egyik országgyűlési képviselőjelöltje is és a Hír TV is készített róla riportot.
A történet itt vált jogi üggyé. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ugyanis a felvétel nem egyszerű eseményrögzítés volt: a videó központi eleme maga a gyerek lett, ami már kampánycélú felhasználásnak minősül.
A kifogást első körben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vizsgálta, amely nem talált jogsértést. Mivel a döntést csak érintett jelöltek vagy pártok támadhatják meg, a felülvizsgálati kérelmet végül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) nyújtotta be a Kúriához.
A legfelsőbb bírói fórum azonban már másként látta a helyzetet.
A Kúria kimondta: Orbán Viktor és Szűcs Gábor megsértették a választási eljárás egyik alapelvét, az esélyegyenlőséget.
A döntés indoklása szerint a gyerek szerepeltetése olyan eszköz, amely „jogsértő módon” növelheti egy jelölt vagy párt láthatóságát és népszerűségét.
A bíróság ugyanakkor fontos határt húzott:
de az már igen, ha a gyereket tudatosan, a kampányanyag központi elemeként használják.
A döntés egyik legerősebb állítása a gyerekek védelméről szól.
A Kúria szerint az ilyen tartalmak könnyen „önálló életre kelhetnek” az interneten: például mémekké válhatnak, kontroll nélkül terjedhetnek tovább. Ebben a helyzetben a szülők már nem tudják befolyásolni, hogyan és milyen kontextusban jelenik meg a gyerek.
A bíróság ezért egyetértett a TASZ érvelésével: a gyermek jogai elsőbbséget élveznek a politikus véleménynyilvánítási szabadságával szemben. A határozat az Alaptörvényre is hivatkozik, amely szerint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog minden más alapjoggal szemben elsőbbséget élvez.
A döntés azért is figyelemre méltó, mert nemrég még más következtetésre jutott ugyanebben a kérdésben a Kúria.
Egy korábbi ügyben – amelyben Orbán Viktor egy győri családnál tett látogatást, és ott gyerekek is szerepeltek a videóban – a bíróság nem talált jogsértést. Akkor az NVB arra hivatkozott, hogy a felvételen nem jelent meg kampányüzenet, pártlogó vagy politikai ígéret.
A mostani döntés azonban egyértelművé teszi: ha a gyerek a tartalom központi elemévé válik, az már átlépheti a jogszerűség határát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
