A színpadra emelt egy kislányt Kaposváron – a Kúria szerint jogsértő volt Orbán Viktor videója

Jogsértően használta fel egy kisgyerek szereplését kampánycélokra Orbán Viktor – ezt mondta ki a Kúria abban az ügyben, amely a miniszterelnök egyik, közösségi médiában terjedő videója miatt indult.

A HVG írta meg, hogy a döntés nemcsak Orbán Viktor videójára vonatkozik: a bíróság világossá tette, hogy a gyerekek kampánycélú felhasználása általánosságban is tilos – nemcsak iskolai vagy óvodai környezetben, hanem azon kívül is.

Az ügy előzménye egy kaposvári fórum volt, ahol a miniszterelnök egy integető kisgyereket a színpadra emelt. A jelenetet a tömeg lelkesedése kísérte, a felvétel pedig hamar megjelent Orbán Viktor közösségi felületein is.

A videó később tovább terjedt: megosztotta többek között Szűcs Gábor, a kormánypárt egyik országgyűlési képviselőjelöltje is és a Hír TV is készített róla riportot.

A történet itt vált jogi üggyé. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ugyanis a felvétel nem egyszerű eseményrögzítés volt: a videó központi eleme maga a gyerek lett, ami már kampánycélú felhasználásnak minősül.

A kifogást első körben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vizsgálta, amely nem talált jogsértést. Mivel a döntést csak érintett jelöltek vagy pártok támadhatják meg, a felülvizsgálati kérelmet végül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) nyújtotta be a Kúriához.

A legfelsőbb bírói fórum azonban már másként látta a helyzetet.

A Kúria: a gyerek nem lehet kampányeszköz

A Kúria kimondta: Orbán Viktor és Szűcs Gábor megsértették a választási eljárás egyik alapelvét, az esélyegyenlőséget.

A döntés indoklása szerint a gyerek szerepeltetése olyan eszköz, amely „jogsértő módon” növelheti egy jelölt vagy párt láthatóságát és népszerűségét.

A bíróság ugyanakkor fontos határt húzott:

  • nem tilos, hogy gyerekek részt vegyenek politikai eseményeken,
  • az sem jogsértő, ha a tömeg részeként megjelennek felvételeken,

de az már igen, ha a gyereket tudatosan, a kampányanyag központi elemeként használják.

A döntés egyik legerősebb állítása a gyerekek védelméről szól.

A Kúria szerint az ilyen tartalmak könnyen „önálló életre kelhetnek” az interneten: például mémekké válhatnak, kontroll nélkül terjedhetnek tovább. Ebben a helyzetben a szülők már nem tudják befolyásolni, hogyan és milyen kontextusban jelenik meg a gyerek.

A bíróság ezért egyetértett a TASZ érvelésével: a gyermek jogai elsőbbséget élveznek a politikus véleménynyilvánítási szabadságával szemben. A határozat az Alaptörvényre is hivatkozik, amely szerint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog minden más alapjoggal szemben elsőbbséget élvez.

Nem egységes a gyakorlat

A döntés azért is figyelemre méltó, mert nemrég még más következtetésre jutott ugyanebben a kérdésben a Kúria.

Egy korábbi ügyben – amelyben Orbán Viktor egy győri családnál tett látogatást, és ott gyerekek is szerepeltek a videóban – a bíróság nem talált jogsértést. Akkor az NVB arra hivatkozott, hogy a felvételen nem jelent meg kampányüzenet, pártlogó vagy politikai ígéret.

A mostani döntés azonban egyértelművé teszi: ha a gyerek a tartalom központi elemévé válik, az már átlépheti a jogszerűség határát.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.