Jogsértően használta fel egy kisgyerek szereplését kampánycélokra Orbán Viktor – ezt mondta ki a Kúria abban az ügyben, amely a miniszterelnök egyik, közösségi médiában terjedő videója miatt indult.
A HVG írta meg, hogy a döntés nemcsak Orbán Viktor videójára vonatkozik: a bíróság világossá tette, hogy a gyerekek kampánycélú felhasználása általánosságban is tilos – nemcsak iskolai vagy óvodai környezetben, hanem azon kívül is.
Az ügy előzménye egy kaposvári fórum volt, ahol a miniszterelnök egy integető kisgyereket a színpadra emelt. A jelenetet a tömeg lelkesedése kísérte, a felvétel pedig hamar megjelent Orbán Viktor közösségi felületein is.
A videó később tovább terjedt: megosztotta többek között Szűcs Gábor, a kormánypárt egyik országgyűlési képviselőjelöltje is és a Hír TV is készített róla riportot.
A történet itt vált jogi üggyé. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ugyanis a felvétel nem egyszerű eseményrögzítés volt: a videó központi eleme maga a gyerek lett, ami már kampánycélú felhasználásnak minősül.
A kifogást első körben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vizsgálta, amely nem talált jogsértést. Mivel a döntést csak érintett jelöltek vagy pártok támadhatják meg, a felülvizsgálati kérelmet végül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) nyújtotta be a Kúriához.
A legfelsőbb bírói fórum azonban már másként látta a helyzetet.
A Kúria kimondta: Orbán Viktor és Szűcs Gábor megsértették a választási eljárás egyik alapelvét, az esélyegyenlőséget.
A döntés indoklása szerint a gyerek szerepeltetése olyan eszköz, amely „jogsértő módon” növelheti egy jelölt vagy párt láthatóságát és népszerűségét.
A bíróság ugyanakkor fontos határt húzott:
de az már igen, ha a gyereket tudatosan, a kampányanyag központi elemeként használják.
A döntés egyik legerősebb állítása a gyerekek védelméről szól.
A Kúria szerint az ilyen tartalmak könnyen „önálló életre kelhetnek” az interneten: például mémekké válhatnak, kontroll nélkül terjedhetnek tovább. Ebben a helyzetben a szülők már nem tudják befolyásolni, hogyan és milyen kontextusban jelenik meg a gyerek.
A bíróság ezért egyetértett a TASZ érvelésével: a gyermek jogai elsőbbséget élveznek a politikus véleménynyilvánítási szabadságával szemben. A határozat az Alaptörvényre is hivatkozik, amely szerint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog minden más alapjoggal szemben elsőbbséget élvez.
A döntés azért is figyelemre méltó, mert nemrég még más következtetésre jutott ugyanebben a kérdésben a Kúria.
Egy korábbi ügyben – amelyben Orbán Viktor egy győri családnál tett látogatást, és ott gyerekek is szerepeltek a videóban – a bíróság nem talált jogsértést. Akkor az NVB arra hivatkozott, hogy a felvételen nem jelent meg kampányüzenet, pártlogó vagy politikai ígéret.
A mostani döntés azonban egyértelművé teszi: ha a gyerek a tartalom központi elemévé válik, az már átlépheti a jogszerűség határát.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
