Megnehezíti a magántanárok életét az új felnőttképzési törvény
Az új, szeptember 1-jén életbe lépett felnőttképzési törvény alapján ugyanis olyan feltételekkel oktathatnak csak a magántanárok, ami adatvédelmi szempontból erősen kérdéses.
Az új, szeptember 1-jén életbe lépett felnőttképzési törvény alapján ugyanis olyan feltételekkel oktathatnak csak a magántanárok, ami adatvédelmi szempontból erősen kérdéses.
Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül - tudta meg a Magyar Nemzet Rozgonyi Zoltántól, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökétől.
Csak azokban az iskolákban lenne szabad megkezdeni a korai nyelvoktatást, amelyekben biztosítani tudják az adott életkori sajátosságokhoz illeszkedő foglalkozásokat, és amelyek lehetőséget adnak a megkezdett nyelv folytatására a kötelező nyelvtanulás megkezdése után is - hívta fel a figyelmet a Nyelvtudásért Egyesület.
A szorgalmas diákok felének nincs esélye eljutni a középfokú nyelvvizsgáig a gimnáziumokban, mert erre nincs felkészülve a közoktatás - nyilatkozta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke Magyar Nemzet keddi számában.
Az általános iskolát végzett diákoknak és szüleiknek a korábbiakhoz képest feltétlenül mérlegelniük kell azt az új szempontot is, hogy az intézmény kínál-e olyan színvonalú nyelvoktatást, amely garantálja az emelt szintű érettségit. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
Nem szolgálják a képzés minőségét, kizárólag a nyelviskolák terheinek növelésére alkalmasak az új felnőttképzési jogszabályok a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület szerint - írta csütörtöki cikkében a Magyar Nemzet.
Magyarországon továbbtanulás és diplomaszerzés céljára csak az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja által hitelesített, szakszerűen mérő vizsgákat fogadják el – hívja fel a figyelmet a Nyelvtudásért Egyesület.
Tíz százalékkal kevesebbszer – 128 ezer alkalommal – próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni 2013-ban, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A Nyelvtudásért Egyesület szerint a csökkenésért elsősorban az oktatáspolitika által kezdeményezett változások felelősek.
A héten folytatódnak az egyeztetések a kormány Diplomamentő programjáról - közölte a Nyelvtudásért Egyesület kedden.
A Nyelvtudásért Egyesület szerint jó, ha korán kezdődik a nyelvtanulás, de fontos a folytathatóság is - ezt az...
A nemzetgazdasági tárca szerint nem lehetetlenül el a nyelvi magánoktatás, amennyiben a magántanárok a piaci alapú...
A Nyelvtudásért Egyesület szerint a magántanárok és a kisebb nyelviskolák ellehetetlenítése nem következik a...
Ígéret volt rá, ám úgy tűnik, sok alapvető hibát mégsem sikerült kiküszöbölni a szeptember 1-jétől érvényes...
A nyelviskolapiac koncentrálódását eredményezheti az új felnőttképzési törvény - írja a Napi Gazdaság pénteki számában.
A szeptember 1-je óta hatályos új felnőttképzési törvény oktatók ezrei és tanulók tízezrei számára teremt súlyos...
Jön a nyelviskolakáosz: az új, már érvényes törvény szerint csak az a nyelviskola működhet tovább, akinek...
A Nyelvtudásért Egyesület szerint a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvény - szó szerinti értelmezésben...
A Nyelvtudásért Egyesület szerint a nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája a jelenlegi formájában...
Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett...
Alkalmatlan volt a középiskolások tudásának mérésére az idei középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsora, a...