Az általános iskolát végzett diákoknak és szüleiknek a korábbiakhoz képest feltétlenül mérlegelniük kell azt az új szempontot is, hogy az intézmény kínál-e olyan színvonalú nyelvoktatást, amely garantálja az emelt szintű érettségit. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
A 60 százalék fölötti eredményű emelt szintű nyelvi érettségivel egyenértékű komplex középfokú nyelvvizsga híján 2020-tól a művészeti egyetemeket-főiskolákat leszámítva egyetlen hazai felsőoktatási intézménybe sem lehet majd jelentkezni, függetlenül attól, hogy a diák melyik egyetem melyik karát célozza meg.
Szakértők szerint e döntéssel eleve felértékelődik az általános iskolából vitt útravaló, ha már – mint erre a Nyelvtudásért Egyesület Mi a baj az iskolai nyelvoktatással? című tavaszi konferenciáján több hozzászóló rámutatott – a nemzetközi tendenciákhoz képest meglehetősen későn, a 4. évfolyamon válik kötelezővé a nyelvtanulás. Az általános iskola végére a hivatalos besorolás szerint az A1-A2 minimumszint a kötelező elvárás, vagyis, hogy a diák nagyon egyszerű mondatokban, a közvetlen környezetéről, alapszükségleteiről képes legyen kommunikálni.
A középiskola négy éve alatt viszont a továbbtanulni vágyó tanulóknak meglehetősen nagyot kell ugraniuk, a gimnazistáknak ráadásul úgy, hogy közben kötelezően második idegen nyelvet is tanulniuk kell. A középszintű – B2-es – elvárás szerint például már „meg kell értenie az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is, illetve folyamatos és természetes módon normális interakciót tudjon folytatni anyanyelvű beszélővel”.
Hogy mindezt hogyan lehet elérni, arra közvetett módon választ ad a már említett konferencián ismertetett felmérés, amelyet a Nyelvtudásért Egyesület végzett több mint 1400 tanuló és 1100 nyelvtanár megkérdezésével. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Milyen szerepe van a magánúton történő nyelvtanulásnak az eredményességben?”, a diákok 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ez „fontos”, további 28 százalék szerint pedig „nagyon fontos”.
Nyelvvizsga 18 éves korig?
A 2020-től érvényes felvételi előírás persze nem a legkiemelkedőbb eredményeket produkáló elitiskoláknak, illetve a tanulóiknak fog igazán fájni: nagy általánosságban úgy tűnik ugyanis, hogy a legjobban teljesítők a nyelvi érettségik eredményességi listáján is jól szerepelnek. Kivételek persze vannak, és nem is csak egy-kettő: a tavalyi toplista összesített első 50 helyezettjének több mint egytizede a nyelvi érettségi eredményessége szempontjából kívül került a legjobb százon. E jelenség amúgy még az abszolút ranglistavezető Budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumnál is érzékelhető: míg a kompetenciaméréseknél, érettségi eredményeknél és a felvételi sikerességi listáján legalábbis dobogó közeli eredményt ért el, a nyelvi érettségiben „csak” a tizenkilencedik volt.
Viszonylag vegyes a kép az alapítványi és magániskoláknál. Az egyházi gimnáziumok pedig a jelek szerint nem az idegen nyelvi oktatásuk sikerességére fordítják a legtöbb figyelmet: legeredményesebbjeik a 2016-os toplista szerint a nyelvi érettségi kategóriában nem számítanak kiugróan jónak.
Halmozottan hátrányos helyzetbe kerülhetnek a szakgimnáziumok, korábbi nevükön szakközépiskolák, amelyeket nem csak a közismereti tárgyak idén bevezetett csökkentése, hanem a tervezett nyelvoktatási reform is fokozottan sújtja. Náluk még emelt óraszámban is csak heti négy tanórán kellene felkészíteni a diákokat a középfokú nyelvtudásra, úgy, hogy a csoportbontás sokszor nehézségekbe ütközik. Árulkodó a helyzet: szeptember közepén, vagyis két héttel a tanévkezdet után, a közszféra álláskereső portáljának tanúsága szerint még mindig mintegy ötven középiskolai tanári állást hirdettek, gyakorlatilag az összeset vidéki szakgimnáziumokban, és a betöltetlen reáltanári állások mellett szép számmal kerestek „angol–bármilyen” szakos tanárt is.
A teljes cikket a HVG rangsor - Középiskola 2017 kiadványban olvashatjátok el, a kiadványt itt rendelhetitek meg a kiadótól.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
