Waldorf-gimnázium: erre számíthattok, ha ilyen középiskolát választanátok
A Waldorf-iskolák híresek befogadó közösségeikről, de sokban eltérnek a hagyományos állami iskolák rendszerétől.
Túry Gergely
A Nyelvtudásért Egyesület szerint jó, ha korán kezdődik a nyelvtanulás, de fontos a folytathatóság is - ezt az egyesület közölte a Nemzeti alaptantervről szóló kormányrendelet tervezett módosítását értékelve kedden.
Álláspontjuk szerint kedvező fejlemény, hogy a tervezet a korai nyelvtanítás megkezdésére már az általános iskola 1-3. osztályában lehetőséget kínál, ugyanakkor feltételeket is kíván szabni. Az egyesület szakértői úgy látják, hogy a 6-10 éves korosztályt olyan nyelvoktató tudja hatékonyan tanítani, aki az általános nyelvtanári képzettségen túl, a speciálisan e korosztály oktatásának módszertanában is megfelelő jártasságot szerzett, továbbá ismeri az adott nyelv életkor-specifikus kultúráját is, és elsősorban nem "papíralapon" képzeli el a nyelvórát.
Az egyesület alapkövetelménynek tartja továbbá, hogy a korai nyelvtanítást bevezető intézményben vagy településen biztosítani kell a megkezdett idegen nyelv tanításának folytathatóságát, mégpedig a tanmenet szerint a 3. évfolyam végére megcélzott tudásszinttől. Ha a tanulók ismét az alapoktól kezdik "újratanulni" a már elsajátított nyelvi készségeket, az nemcsak a források rossz kihasználást jelenti, de az a diákok számára egyenesen demotiváló, sőt a tanulási pálya későbbi szakaszaira nézve kifejezetten kontraproduktív lehet. A fentiek értelmében az egyesület a korai nyelvtanítás megkezdéséhez kapcsolódó feltételek kiegészítését, pontosítását tartja indokoltnak - fejtették ki.
Kiemelték: a nyelvválasztékot - a helyi sajátosságok figyelembe vételével - bővíteni kell. Az egyesület méltányolandó célnak tartja az általános iskolai nyelvválaszték olyan racionalizálást, mely a későbbiek során biztosítja a nyelvtanulás folyamatosságát, ám a választható nyelvek (angol, német, francia vagy kínai) tervezetben szereplő korlátozását nem tartja célravezetőnek. Az egyesület szerint ahhoz, hogy a tanulók a közoktatásban eltöltött 10-13 év során valós igényeket kielégítő és jól hasznosuló oktatásban részesüljenek, a tanítható nyelvek választékát, és az oktatás feltételeit a helyi viszonyok figyelembe vételével kell, települési, települési körzet szinten szabályozni.
Arról, hogy a kormányzati tervezet szerint "a második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet", ám e megfogalmazás nem különbözteti meg azt, hogy a hetedikes diák általános iskolás, vagy már gimnazista, holott az iskolatípusok között éppen a folyamatosság tervezésében jelentősek a különbségek. Ennek megfelelően, az egyesület iskolatípusoknak megfelelően javasolja a második idegen nyelv bevezetésének szabályozását.
Az egyesület helyes lépésnek tartja, hogy a tanterv a középiskolákban minimálisan elérendő nyelvtudásszintet világosan és egységesen rögzíti, ez azonban nem vezethet az óraszámkereteket és a diákok valós fejlődési képességeit súlyosan alulbecslő, "egy helyben toporgó" oktatás szentesítéséhez. Nemzetközi összehasonlítás alapján kijelenthető, hogy a hazai közoktatásban az idegen nyelvek elsajátítására fordított óraszámok kielégítő alapot adnak ahhoz, hogy a középiskola mindenütt lehetővé tegye a hatékony továbbtanuláshoz szükséges B2-es szintű nyelvtudás elérését.
Rapid módosítások bevezetése helyett fel kell tárni a befektetett óraszámok jelenlegi alacsony hasznosulásának valódi okait, és olyan tanmenetet és oktatási stratégiát kell kidolgozni, amelynek megfontolt bevezetésével a középiskolások tanulmányaik során legalább egy idegen nyelvből reálisan elérhetik a B2 szintet - írták.
