Pótfelvételi 2026: mutatjuk a legalacsonyabb ponthatárokat

Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.

Kovács Dóri

Mint ahogyan arról már beszámoltunk, augusztus 27-én az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2026-os pótfelvételi ponthatárait. Korábbi tájékoztatásuk szerint idén is több mint 40 egyetem és főiskola hirdetett pótfelvételi eljárásban alap-, mester-, valamint osztatlan képzéseket és felsőoktatási szakképzéseket. A jelentkezők minden képzési terület szakjaiból válogathattak, és minden területen meghirdettek állami ösztöndíjas, illetve önköltséges finanszírozású képzéseket.

Hozzátették: a határidő lejártáig 18 278-an jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 10 712-en jutottak be valamely szeptemberben induló képzésre. Állami ösztöndíjas képzésen 2557-en folytathatják felsőfokú tanulmányaikat, önköltséges képzésre 8155 jelentkező jutott be. A pótfelvételin az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzések között két képzés esetében is a maximális 500 pontra volt szükség – a top 10 legmagasabb ponthatárt itt tudjátok megnézni.

Az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzések között idén is voltak azonban olyan szakok, amelyekre meglepően alacsony pontszámmal is be lehetett kerülni – mutatjuk a listát:

Veszprémi Érseki Főiskola – ápolás és betegellátás [ápoló]: 177 pont
Wesley János Lelkészképző Főiskola – környezettan: 202 pont
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – vadgazda mérnöki: 210 pont
Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar – egészségügyi szervező: 221 pont
Veszprémi Érseki Főiskola – csecsemő- és kisgyermeknevelő: 224 pont
Wesley János Lelkészképző Főiskola – pedagógia: 226 pont
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – mezőgazdasági mérnöki: 236 pont
Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar – mezőgazdasági mérnöki: 236 pont
Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar – földrajz: 244 pont
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – élelmiszermérnöki: 245 pont

Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is, amit itt tudtok megnézni.

A pótfelvételizőknek mikor kezdődik az egyetem?

Ha a pótfelvételin jelentkeztetek egyetemre, jogosan merülhet fel bennetek a kérdés: mikor kell először megjelennetek az egyetemen, ha csak augusztus 27-én derül ki, hogy felvettek-e benneteket?

Hozzászólások

Attól, hogy minden évben kultúrharcot csinálunk a halloweenből itthon, még nem lesz kevésbé népszerű

Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.

Campus life

Nyílt pályázaton keresik az Oktatási Hivatal új elnökét

Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.

Közoktatás

Az Európai Bizottság egy évvel elhalasztja a gyerekek közösségimédia-használatát korlátozó szabályozás bevezetését

Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.

Campus life

Nyilvános az oktatási minisztérium vezetőinek teljes névsora

Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.

„A hallgatók már inkább munkavállalóként tekintenek magukra, mintsem egyetemistaként” – interjú a HÖOK leendő elnökével, Németh Kevinnel

A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.

„Ha a gyerekeket arra tanítjuk, hogy megértsék a szövegeket, és nem adatokat bifláztatunk be velük, akkor talán a mérések is eredményesebbé válhatnak”

A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.