Pótfelvételi 2026: ezen a 10 állami ösztöndíjas alapszakon volt a legmagasabb a ponthatár

A top 3 nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésre legalább 480 pont kellett.

Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is, amit itt tudtok megnézni.

A pótfelvételin az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzések között két képzés esetében is a maximális 500 pontra volt szükség. Az egyik ilyen a BME pénzügy és számviteli alapképzése volt, a másik pedig a Gál Ferenc Egyetem ápolói alapszakja. Érdemes kiemelni, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetemen tanítói alapképzésre is 480 ponttal lehetett bejutni a pótfelvételin.

Top 10 legmagasabb ponthatár a pótfelvételin az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzéseken:

  • BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – pénzügy és számvitel: 500 pont
  • Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar – ápolás és betegellátás [ápoló]: 500 pont
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem – tanító: 480 pont
  • Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar – személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási: 475 pont
  • BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – nemzetközi gazdálkodás: 472 pont
  • BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – kommunikáció- és médiatudomány: 468 pont
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – gyógypedagógia: 461 pont
  • ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika [cseh]: 459 pont
  • BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – gazdálkodási és menedzsment: 451 pont
  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügy és Számvitel Kar – gazdaságinformatikus: 450 pont

Fontos, hogy azok a diákok, akik bejutottak a pótfelvételin egyetemre, ugyanúgy szeptemberben kezdik a tanulmányaikat, mint akik az általános eljárásban kerültek be.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu