Akad olyan tanítóképzés, ahol közel 40 ponttal magasabb ponthatárt kellett elérni a bejutáshoz, míg máshol alig változott vagy akár csökkent is a küszöb tavalyhoz képest. Az idei felvételi eredmények alapján jelentős különbségek alakultak ki az egyetemek között.
Idén 756-an jelölték meg első helyen a magyar nyelvű tanítói szakot, összesen pedig 2605-en jelentkeztek erre a képzésre. Levelező tagozaton ennél jóval többen, 2116-an jelölték meg első helyen a képzést, míg összesen 4933-an jelentkeztek.
Az Eduline oldalán megnézheted az összes 2026-os ponthatárt itt.
Így alakultak nappali tagozaton az állami ösztöndíjas tanító alapképzésen a ponthatárok:
Hiába nőtt meg ugrásszerűen a tanító szak iránti érdeklődés, a jelentkezők többsége nem a nappali képzésre készül. Sőt, az adatok szerint tíz első helyes jelentkezőből majdnem nyolcan inkább levelezőn tanulnának tovább.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
