Nagyot ugrottak a ponthatárok több tanítóképzésen, de nem mindenhol

Akad olyan tanítóképzés, ahol közel 40 ponttal magasabb ponthatárt kellett elérni a bejutáshoz, míg máshol alig változott vagy akár csökkent is a küszöb tavalyhoz képest. Az idei felvételi eredmények alapján jelentős különbségek alakultak ki az egyetemek között.

Idén 756-an jelölték meg első helyen a magyar nyelvű tanítói szakot, összesen pedig 2605-en jelentkeztek erre a képzésre. Levelező tagozaton ennél jóval többen, 2116-an jelölték meg első helyen a képzést, míg összesen 4933-an jelentkeztek.

Az Eduline oldalán megnézheted az összes 2026-os ponthatárt itt.

Így alakultak nappali tagozaton az állami ösztöndíjas tanító alapképzésen a ponthatárok:

  • Széchenyi István Egyetem: 322 pont (tavaly: 283 pont)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 314 pont (tavaly: 288 pont)
  • Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest): 312 pont (tavaly: 251 pont)
  • Pécsi Tudományegyetem (Pécs): 306 pont (tavaly: 222 pont)
  • Nyíregyházi Egyetem: 302 pont (tavaly: 286 pont)
  • Szegedi Tudományegyetem: 286 pont (tavaly: 267 pont)
  • Soproni Egyetem: 282 pont
  • Pannon Egyetem: 276 pont (tavaly: 268 pont)
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: 268 pont (tavaly: 269 pont)
  • Károli Gáspár Református Egyetem: 265 pont (tavaly: 251 pont)
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem: 264 pont (tavaly: 206 pont)
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem: 257 pont (tavaly: 262 pont)
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: 249 pont (tavaly: 246 pont)
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (Jászberény): 248 pont (tavaly: 246 pont)
  • Miskolci Egyetem: 246 pont
  • Debreceni Református Hittudományi Egyetem: 244 pont (tavaly: 223 pont)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Esztergom): 241 pont
  • Pécsi Tudományegyetem: 234 pont (tavaly: 222 pont)
  • Eötvös József Főiskola: 219 pont (tavaly: 246 pont)
  • Apor Vilmos Katolikus Főiskola: 207 pont (tavaly: 238 pont)
  • Gál Ferenc Egyetem: 205 pont (tavaly: 192 pont)
Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.