Rekordalacsony a Duna vízállása Budapestnél
A folyót 2 cm-rel alacsonyabban mérték a fővárosban, mint eddig valaha.
Napok óta rekordalacsony a Duna vízállása, a jelenség azonban nem csak a csapadékhiány következménye – erről Dr. Baranya Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője beszélt az egyetem TikTok-csatornáján.
A szakember szerint a Duna vízhozamát elsősorban az határozza meg, hogy mennyi csapadék hullik a folyó felső vízgyűjtőjén, főként Németországban és Ausztriában. Mivel a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a szélsőséges hidrológiai helyzetek, az alacsony vízállás problémájával is szembesülünk időről időre.
https://www.tiktok.com/@unibme.official/video/7669778625020939542
A szakember figyelmeztetett: az alacsony vízállásban közrejátszik a folyómeder évtizedek óta tartó süllyedése is, ami jellemző a magyarországi Duna-szakaszra, a mederszint az elmúlt hatvan évben átlagosan körülbelül két méterrel ment lejjebb.
Az, hogy mennyi víz folyik itt a Dunában, döntően az határozza meg, hogy milyen meteorológiai események jellemzők a Duna vízgyűjtőn, ezzel nem tudunk mit kezdeni. Amivel viszont tudnánk, az az, hogy a Dunának a medre folyamatosan mélyül
– mondta, utalva arra, hogy a medermélyüléshez korábbi folyószabályozási munkák, ipari kavicskotrások, valamint a Duna felső szakaszán épített vízlépcsők is hozzájárultak. Mivel ezek visszatartják a hordalékot, a folyó a saját medréből pótolja a hiányzó anyagot, tovább mélyítve azt.
A BME kutatói több olyan mérnöki megoldást vizsgálnak, amelyekkel lassíthatják a folyamatot, az egyik elképzelés szerint például a kavics visszapótlásával valamelyest mérsékelhető lenne a meder süllyedése. Dr. Baranya szerint a jelenlegi krízis a Dunán nem egyszeri eset, a jövőben egyre gyakrabban számíthatunk hasonlóan alacsony vízállásra.
