Rekordalacsony a Duna vízállása Budapestnél

A folyót 2 cm-rel alacsonyabban mérték a fővárosban, mint eddig valaha.

Kedd hajnalban 32 centimétert mutatott a Budapest Vigadó téri vízmérce, ezzel megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás. A helyzet reggelre tovább romlott, 8 órakor már csak 31 centimétert mértek. A legkisebb vízállás a folyón ezen a helyszínen eddig 33 centiméter volt 2018. október 25-én – derül ki az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) adataiból.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság mérései szerint más helyszíneket is érint a rekorddőlés: Vácnál 2 cm-rel, Budapesten a Kvassay-zsilipnél 10 cm-rel, Tassnál, a Tassi-zsilipnél 4 cm-rel, Dunaújvárosnál 5 cm-rel magasabb a vízállás az eddigi minimumhoz képest, de várható, hogy Nagymarosnál és Ercsinél is megdől a negatív rekord. Megjegyezték, az alacsony szint nem jelenti azt, hogy át lehet sétálni a Dunán, hiszen ez egy meghatározott „0” ponthoz mért értéket jelez.

A többi folyó helyzete sem biztató

Európa valamennyi folyóján kritikus vízállás alakult ki, egyes folyókon már a hajózás, teherszállítás sem biztosított. Sajnos hazánkban is hasonló a helyzet

– közölte a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.

Az Ipolyon egyelőre még nincs az eddig mért minimum közelében a vízállás. A Zagyva vízállását „jelentősen befolyásolja a tározókból eresztett vízmennyiségek” – egyelőre mindenhol az eddig mért legalacsonyabb vízállás felett van a vízszint –, de „vészesen fogy a betározott vízkészlet”. A Mátraverebélyi-tározó már korábban leürült, a Tarján-pataki tározóban kedd reggelre pedig 85 ezer köbméter víz maradt, hamarosan innen is megszűnik a vízpótlás. A Maconkai-tározó legfontosabb feladata 15 ezer ember ivóvizének biztosítása, így ezt a vízkészletet nem használják további vízpótlásra.

Az előrejelzések szerint hamarosan újabb felmelegedés érkezik, ami tovább növeli a párolgást. A Közép Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság közölte, próbálják mesterségesen mérsékelni a vízhiány káros hatásait, viszont a csapadék nélkül a rendelkezésre álló vízkészletek folyamatosan csökkennek.

Mi a helyzet a Balatonnal?

A júliusi kánikula idején a Balaton vízszintje is jelentősen csökkent, a tó naponta átlagosan körülbelül egy centimétert apadt. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója korábban arról beszélt egy podcastban, hogy egy sekély tó természetes működéséhez hozzátartozik a vízszint folyamatos ingadozása, így a Balaton állapotát sem lehet kizárólag az aktuális vízállása alapján megítélni.

Legalább ennyire fontos, hogy mennyi víz érkezik a tóba, és mennyi távozik párolgás vagy lefolyás útján – az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribb, hogy a Balatonból több víz tűnik el, mint amennyi utánpótlásként érkezik. A szakember figyelmeztetett, hogy az emberi tevékenységek, a part menti beépítések és a nádasok pusztulása tovább növelik a tó sérülékenységét.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.