Rekordalacsony a Duna vízállása Budapestnél

Kedd hajnalban 32 centimétert mutatott a Budapest Vigadó téri vízmérce, ezzel megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás. A helyzet reggelre tovább romlott, 8 órakor már csak 31 centimétert mértek. A legkisebb vízállás a folyón ezen a helyszínen eddig 33 centiméter volt 2018. október 25-én – derül ki az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) adataiból.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság mérései szerint más helyszíneket is érint a rekorddőlés: Vácnál 2 cm-rel, Budapesten a Kvassay-zsilipnél 10 cm-rel, Tassnál, a Tassi-zsilipnél 4 cm-rel, Dunaújvárosnál 5 cm-rel magasabb a vízállás az eddigi minimumhoz képest, de várható, hogy Nagymarosnál és Ercsinél is megdől a negatív rekord. Megjegyezték, az alacsony szint nem jelenti azt, hogy át lehet sétálni a Dunán, hiszen ez egy meghatározott „0” ponthoz mért értéket jelez.

A többi folyó helyzete sem biztató

Európa valamennyi folyóján kritikus vízállás alakult ki, egyes folyókon már a hajózás, teherszállítás sem biztosított. Sajnos hazánkban is hasonló a helyzet

– közölte a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.

Az Ipolyon egyelőre még nincs az eddig mért minimum közelében a vízállás. A Zagyva vízállását „jelentősen befolyásolja a tározókból eresztett vízmennyiségek” – egyelőre mindenhol az eddig mért legalacsonyabb vízállás felett van a vízszint –, de „vészesen fogy a betározott vízkészlet”. A Mátraverebélyi-tározó már korábban leürült, a Tarján-pataki tározóban kedd reggelre pedig 85 ezer köbméter víz maradt, hamarosan innen is megszűnik a vízpótlás. A Maconkai-tározó legfontosabb feladata 15 ezer ember ivóvizének biztosítása, így ezt a vízkészletet nem használják további vízpótlásra.

Az előrejelzések szerint hamarosan újabb felmelegedés érkezik, ami tovább növeli a párolgást. A Közép Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság közölte, próbálják mesterségesen mérsékelni a vízhiány káros hatásait, viszont a csapadék nélkül a rendelkezésre álló vízkészletek folyamatosan csökkennek.

Mi a helyzet a Balatonnal?

A júliusi kánikula idején a Balaton vízszintje is jelentősen csökkent, a tó naponta átlagosan körülbelül egy centimétert apadt. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója korábban arról beszélt egy podcastban, hogy egy sekély tó természetes működéséhez hozzátartozik a vízszint folyamatos ingadozása, így a Balaton állapotát sem lehet kizárólag az aktuális vízállása alapján megítélni.

Legalább ennyire fontos, hogy mennyi víz érkezik a tóba, és mennyi távozik párolgás vagy lefolyás útján – az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribb, hogy a Balatonból több víz tűnik el, mint amennyi utánpótlásként érkezik. A szakember figyelmeztetett, hogy az emberi tevékenységek, a part menti beépítések és a nádasok pusztulása tovább növelik a tó sérülékenységét.

Nem a vízszint a Balaton legnagyobb baja: a tudósok szerint sokkal nagyobb veszély fenyegeti a magyar tengert

A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.