A folyót 2 cm-rel alacsonyabban mérték a fővárosban, mint eddig valaha.
Kedd hajnalban 32 centimétert mutatott a Budapest Vigadó téri vízmérce, ezzel megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás. A helyzet reggelre tovább romlott, 8 órakor már csak 31 centimétert mértek. A legkisebb vízállás a folyón ezen a helyszínen eddig 33 centiméter volt 2018. október 25-én – derül ki az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) adataiból.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság mérései szerint más helyszíneket is érint a rekorddőlés: Vácnál 2 cm-rel, Budapesten a Kvassay-zsilipnél 10 cm-rel, Tassnál, a Tassi-zsilipnél 4 cm-rel, Dunaújvárosnál 5 cm-rel magasabb a vízállás az eddigi minimumhoz képest, de várható, hogy Nagymarosnál és Ercsinél is megdől a negatív rekord. Megjegyezték, az alacsony szint nem jelenti azt, hogy át lehet sétálni a Dunán, hiszen ez egy meghatározott „0” ponthoz mért értéket jelez.
Európa valamennyi folyóján kritikus vízállás alakult ki, egyes folyókon már a hajózás, teherszállítás sem biztosított. Sajnos hazánkban is hasonló a helyzet
– közölte a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.
Az Ipolyon egyelőre még nincs az eddig mért minimum közelében a vízállás. A Zagyva vízállását „jelentősen befolyásolja a tározókból eresztett vízmennyiségek” – egyelőre mindenhol az eddig mért legalacsonyabb vízállás felett van a vízszint –, de „vészesen fogy a betározott vízkészlet”. A Mátraverebélyi-tározó már korábban leürült, a Tarján-pataki tározóban kedd reggelre pedig 85 ezer köbméter víz maradt, hamarosan innen is megszűnik a vízpótlás. A Maconkai-tározó legfontosabb feladata 15 ezer ember ivóvizének biztosítása, így ezt a vízkészletet nem használják további vízpótlásra.
Az előrejelzések szerint hamarosan újabb felmelegedés érkezik, ami tovább növeli a párolgást. A Közép Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság közölte, próbálják mesterségesen mérsékelni a vízhiány káros hatásait, viszont a csapadék nélkül a rendelkezésre álló vízkészletek folyamatosan csökkennek.
A júliusi kánikula idején a Balaton vízszintje is jelentősen csökkent, a tó naponta átlagosan körülbelül egy centimétert apadt. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója korábban arról beszélt egy podcastban, hogy egy sekély tó természetes működéséhez hozzátartozik a vízszint folyamatos ingadozása, így a Balaton állapotát sem lehet kizárólag az aktuális vízállása alapján megítélni.
Legalább ennyire fontos, hogy mennyi víz érkezik a tóba, és mennyi távozik párolgás vagy lefolyás útján – az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribb, hogy a Balatonból több víz tűnik el, mint amennyi utánpótlásként érkezik. A szakember figyelmeztetett, hogy az emberi tevékenységek, a part menti beépítések és a nádasok pusztulása tovább növelik a tó sérülékenységét.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
