Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Túry Gergely
A nemzetgazdasági tárca szerint nem lehetetlenül el a nyelvi magánoktatás, amennyiben a magántanárok a piaci alapú működést választják, a továbbiakban is szabadon, tehát kaució és engedélyeztetés nélkül végezhetik tevékenységüket.
Ezt a szaktráca közölte pénteken az MTI-vel, egyúttal tudatva, hogy újabb egyeztetés zajlott le a Nemzetgazdasági Minisztériumban a felnőttképzés szakmai szervezeteivel: az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületével, a Felnőttképzők Szövetségével, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületével, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületével, valamint a Nyelvtudásért Egyesülettel.
A tárca közlése szerint a szakmai szervezetek egymástól is eltérő álláspontot képviselnek alapvető szakmai kérdésekben. Abban azonban a minisztériummal egyetértenek: a törvény lehetőséget ad arra, hogy a nyelviskolák - amennyiben állami vagy uniós forrást nem vesznek igénybe a képzéseikhez - szabadon dönthessék el, hogy tevékenységüket hatósági engedéllyel és az ezzel járó előnyökkel, vagy engedélyezés nélkül teljes mértékben piaci alapokon képeznek.
Amennyiben a nyelviskolák és a magántanárok tevékenységükhöz állami vagy uniós forrást kívánnak felhasználni, minden esetben kötelező számukra a hatósági engedély megszerzése, amely garantálja a támogatások nyomon követhető elköltését - rögzítették.
A Nyelvtudásért Egyesület korábbi közlése szerint a magántanárok és a kisebb nyelviskolák ellehetetlenítése nem következik a felnőttképzési törvényből, ez kizárólag a nemzetgazdasági tárca szándékán múlik.
Az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy az elmúlt hetekben napvilágot látott a Nemzetgazdasági Minisztérium nyelvi képzőkre vonatkozó, készülő szabályozásának több részlete. A kimunkálás alatt álló miniszteri rendeletek olyan módon értelmeznék a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvényt, mely a nagy képző intézmények működésmódjára megalkotott szabály- és követelményrendszert kötelező módon terjesztené ki az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatási ágazat egészére.
Ez a legálisan működő magánnyelvtanárok és helyi igényeket kielégítő kisebb nyelviskolák tevékenységének azonnali - ráadásul visszamenőleges hatályú - betiltását eredményezné - állapították meg.
