Ígéret volt rá, ám úgy tűnik, sok alapvető hibát mégsem sikerült kiküszöbölni a szeptember 1-jétől érvényes...
Ígéret volt rá, ám úgy tűnik, sok alapvető hibát mégsem sikerült kiküszöbölni a szeptember 1-jétől érvényes felnőttoktatási törvényben, amely lényegében törvénytelenné tette a kis létszámú nyelviskolák és az egyéni vállalkozóként dolgozó nyelvtanárok működését - írja az Index.
A törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szerint – amely szerdán került a kormány elé – lényegében nem oktathatnának az anyanyelvi tanárok sem, hacsak nincsen Magyarországon szerzett diplomájuk. A másik lehetőség a diploma honosítása.
Ehhez a kérvényt az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani. „Ezt az eljárást ismerjük, mert az államilag elismert nyelvvizsgáztatásban résztvevőkre korábban is érvényes volt ez a követelmény. Azóta azonban egyetlen anyanyelvi vizsgáztató számára sem tudtunk engedélyt kapni" – mondta Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint a magyar hatóságok kérdéseit sokszor értelmezni sem tudják az ausztrál, brit, amerikai iskolák. Ráadásul az anyanyelvi tanárok jellemzően egy-két évre jönnek, több hónapra elnyúló procedúrának feleslegesen nem vetik alá magukat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
